Érettségi tisztázó: minden szabály, amit idén tudni kell a szóbeli vizsgákról

Mikor és kinek kell szóbeliznie idén, annak ellenére, hogy 2021-ben sem lesznek központi szóbeli vizsgák a járványhelyzet miatt. Összeszedtük a szóbelire vonatkozó szabályokat.

  • Csik Veronika

A 2021-es májusi érettségi vizsgaidőszakban - hasonlóan a 2020-as szezonhoz - a szóbeliket és a gyakorlati vizsgarészeket alapvetően nem tartják meg. Persze kivételek idén is vannak, akkor ugyanis meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát, ha az adott tárgyból ezen a szinten egyébként csak szóbeli vizsgarész van. A rendeletben külön kitérnek arra is, hogy idén tesiből szóbeli és gyakorlati vizsgát is kell szervezni - azonban úszás és küzdősport nem lesz.

Ugyancsak meg kell szervezni a szóbelit, ha valaki az igazgató (szakértői bizottság véleményére alapozott) döntése alapján

  • írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
  • mentesül az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész alól,
  • emelt szintű vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szeretne szerezni, vagy
  • emelt szintű célnyelvi vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szerezne.

A rendelet szerint megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesíthetitek.

Fontos, hogy a fent említett „szóbeli nyelvvizsga-egyenértékűség” nem egyenlő az emelt szintű érettségivel megszerezhető nyelvvizsgákra. Ugyanis a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül kell megállapítani - áll a rendeletben. Vagyis ha emelt szinten legalább 60%-ot értek el egy nyelvi érettségin, B2-es, komplex típusú, ha 40–59%-ot, akkor pedig B1-es, komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül az érettségitek.

Ugyanez érvényes a nemzetiségi nyelvnél is. Ha nemzetiségi nyelv és irodalomból emelt szinten legalább 60%-ot értek el, és legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tettetek, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű lesz az érettségitek.

Lehet javítani szóban?

Igen, de csak akkor, ha nagyon rosszul sikerült az írásbeli. A szóbelit akkor engedik a szabályok, ha az adott vizsgatárgyból a középszintű írásbeli vizsgátok teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot.

Milyen szabályok lesznek az idei érettségin? Mikor kezdődnek a vizsgák, és kötelező lesz-e a maszkhasználat? Minden fontos kérdésre megtaláljátok a választ ebben az anyagban.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.