A legfontosabb kérdések és válaszok a felvételi jelentkezésről és a pontszámításról

Az utolsó hétvégén a jelentkezési határidő előtt érdemes még egyszer végig menni a legfontosabb lépéseken, szabályokon és teendőkön, hogy február 15-én már csak hátra kelljen dőlnötök. Összeszedtük a kapkodás és hibák nélküli felvételi jelentkezés, illetve pontszámítás 3+5 aranyszabályát.

  • Csik Veronika

1. Érvényes jelentkezés

Kezdjük az első lépésekkel: ahhoz, hogy érvényes legyen a jelentkezés, először is teljesítenetek kell az alábbi feltételeket:

  1. a határidőn belül (2021. február 15-ig) nyújtottátok be a jelentkezést,
  2. a 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásnak megfelelő, erre a célra kialakított elektronikus felületen nyújtottátok be jelentkezését, és a személyes adataitokon kívül megjelöltetek legalább 1 jelentkezési helyet,
  3. az E-felvételiben kitöltöttétek jelentkezési űrlapot (az utolsó adatállapotnak megfelelően) hitelesítettétek (ezt két módon tehetitek meg: vagy ügyfélkapun keresztül vagy kinyomtatott, aláírt, postai úton benyújtott hitelesítő adatlappal). Erre a határidőig benyújtott jelentkezés után még lesz öt napotok, hiszen hitelesíteni 2021 február 20-ig van lehetőségetek.

2. Kötelező emelt szint - alapvető feltételek

A 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt alap-, illetve osztatlan képzésre, valamint felsőoktatási szakképzésre, aki

  1. érvényes jelentkezést nyújt be a jelentkezési határidőig,
  2. megfelelő végzettséggel rendelkezik a továbbtanuláshoz,
  3. alap- és osztatlan képzés esetén rendelkezik a felvételikövetelményben meghatározott emelt szintű érettségivel,
  4. teljesíti a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt,
  5. pontszáma eléri a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot,
  6. felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt,
  7. megfelel az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek - pl. alkalmassági vizsga, orvosi alkalmasság.

Tehát ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor kötelező legalább egy tárgyból emelt szinten vizsgáznotok. Itt nézhetitek meg az érettségi jelentkezéssel kapcsolatos legfontosabb lépéseket, szabályokat és azt, melyik szakon milyen emelt szintű vizsgát kérnek. A nyelvvizsga egyelőre még mindig nem kötelező, azonban érdemes fontolóra vennetek, hiszen pluszpontot szerezhettek vele a felvételin (a pluszpontokról egy kicsit lejjebb részletesen írunk).

3. Lépések, amiket kötelező megtenni a véglegesítés előtt

Nem mindenki tudja kapásból, hogy pontosan hol és mit szeretne tanulni. Ezzel semmi gond nincs, nem mindenki álmodja meg már általános iskolában, hogy egyszer mérnök, bankár vagy jazz-zenész lesz. Ha még nem tudjátok, melyik az igazi, akkor ezeket a lépéseket ajánljuk a tökéletes szak kiválasztásához.

Ha már döntöttetek, akkor nem árt a végleges jelentkezési előtt válaszolni a legfontosabb kérdésekre: mennyi volt a ponthatár, mennyi lesz a tandíj, és tudjátok-e, miből kell érettségizni? Itt nézhetitek meg a jelnentkezés hat legfontosabb kérdését.

Most jöjjön a pontszámítás öt aranyszabálya, hiszen mielőtt az utolsó hajrába érnénk a felvételi jelentkezéssel, érdemes egy kis összefoglalást tartani a pontszámítási szabályokról, előzetes ponthatárokról és a határidőkről is. Íme, a lista:

1. Milyenek a minimumponthatárok?

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2021-es felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Azonban ha nincs 280 pontotok, még nincs minden veszve, mert választhattok a felsőoktatási szakképzések közül, amelyeknél a minimumponthatár jóval alacsonyabb, mindössze 240. A minimumponthatárokról itt írtunk le mindent.

2. Milyen szakokon vannak előzetes ponthatárok?

A legtöbb népszerű képzésen idén is előzetes ponthatárokat húztak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ezeken a szakokon is megállapítottak 2021-re előzetes ponthatárokat. A teljes listát itt találjátok.

3. Milyen többletpontokat kaphattok?

Ha felvételiztek, akkor fontos tudnotok, hogy miért mennyi többletpontot kaphattok. Pluszpontokat érhet az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, az OKJ-s képzés oklevele és a sportteljesítmény is. A teljes listát és a pontokat itt találjátok.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy bekerülnétek-e az egyetemre a pontjaitokkal itt egy másik támpont: itt megnézhetitek, tavaly milyen pontszámok kellettek a sikeres felvételihez.

4. Hogy kell számolni az érettségi pontokat?

Ha alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Maximum 200 pontot érnek a tanulmányi eredményeitek (ezt a középiskolai év végi jegyekből és az érettségi átlageredményéből számolják ki), legfeljebb 200 pontot ér az adott szakhoz szükséges két érettségi tárgy érettségi eredménye, és maximum 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, egyéb teljesítménnyel. A pontszámításról bővebben itt olvashattok.

Bár az érettségi még hátravan, a középiskolai jegyekkel és már meglévő többetpontokkal elindulhat a pontszámítás. Használjátok az Eduline pontszámító kalkulátorát. Magát a pontszámítót itt találjátok, azt pedig, hogy hova mit kell írni és hogyan működik a kalkulátor itt gyűjtöttük össze.

5. Melyek a fontos határidők?

A 2021-es felvételi jelentkezési határideje: 2021. február 15.

Az elektronikus jelentkezési lap hitelesítésének határideje: 2021. február 20.

Tavaszi ügyintézési időszak: online tájékoztatás a jelentkezéssel kapcsolatos információkról, pontszámokról: 2021. április 19-től

A ponthatárok várható kihirdetése: 2021. július 22.

Az összes fontos dátumot itt találjátok. A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.