Minden, amit a 2021-es pontszámításról tudni kell: kalkulátor, szabályok és többletpontok

Február 15-én lejár az egyetemi jelentkezési határidő, ha a következő szűk egy hónapban minden lehetőséget szeretnétek számba venni, akkor nagyon fontos, ha tisztában vagytok azzal, hány ponttal futtok neki a jelentkezésnek. Összeszedtük a középiskolai jegyek, érettségi eredmények, többletpontok számításának szabályait - nézzétek meg, hogy álltok az Eduline pontszámító kalkulátorával.

  • Csik Veronika

A 2021-es felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezésekkel.

Hogyan számolják a pontokat?

Az alap- vagy osztatlan szakra felvételizők pontjait két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák a felvételin, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

A tanulmányi pontszámítással kapcsolatban itt olvashatjátok el a legfontosabb szabályokat.

Miért jár többletpont?

A 2021-es felvételin maximum 100 többletpontot lehet szerezni. Azoknak a jelentkezőknek is csak ennyi jár, akik különböző jogcímeken – például nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, egyéb eredményért – ennél több pluszpontot gyűjtöttek. Az idei pontszámítási szabályokat itt nézhetitek meg, akár a nyelvvizsgátok, akár a versenyeredményeitek pontszámait szeretnétek hozzáadni a tanulmányi pontjaitokhoz.

Minden megvan, irány a pontszámító kalkulátor

Bár az érettségi még hátravan, a középiskolai jegyekkel és már meglévő többetpontokkal elindulhat a pontszámítás. Használjátok az Eduline pontszámító kalkulátorát. Magát a pontszámítót itt találjátok, azt pedig, hogy hova mit kell írni és hogyan működik a kalkulátor itt gyűjtöttük össze.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy bekerülnétek-e az egyetemre a pontjaitokkal itt egy másik támpont: itt megnézhetitek, tavaly milyen pontszámok kellettek a sikeres felvételihez.

Ne feledkezzetek meg arról, hogy idén is vannak előzetes és minimumponthatárok is - ezekről itt írtunk le mindent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.