Február 15-én lejár az egyetemi jelentkezési határidő, ha a következő szűk egy hónapban minden lehetőséget szeretnétek számba venni, akkor nagyon fontos, ha tisztában vagytok azzal, hány ponttal futtok neki a jelentkezésnek. Összeszedtük a középiskolai jegyek, érettségi eredmények, többletpontok számításának szabályait - nézzétek meg, hogy álltok az Eduline pontszámító kalkulátorával.
A 2021-es felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezésekkel.
Hogyan számolják a pontokat?
Az alap- vagy osztatlan szakra felvételizők pontjait két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák a felvételin, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
A tanulmányi pontszámítással kapcsolatban itt olvashatjátok el a legfontosabb szabályokat.
Miért jár többletpont?
A 2021-es felvételin maximum 100 többletpontot lehet szerezni. Azoknak a jelentkezőknek is csak ennyi jár, akik különböző jogcímeken – például nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, egyéb eredményért – ennél több pluszpontot gyűjtöttek. Az idei pontszámítási szabályokat itt nézhetitek meg, akár a nyelvvizsgátok, akár a versenyeredményeitek pontszámait szeretnétek hozzáadni a tanulmányi pontjaitokhoz.
Minden megvan, irány a pontszámító kalkulátor
Bár az érettségi még hátravan, a középiskolai jegyekkel és már meglévő többetpontokkal elindulhat a pontszámítás. Használjátok az Eduline pontszámító kalkulátorát. Magát a pontszámítót itt találjátok, azt pedig, hogy hova mit kell írni és hogyan működik a kalkulátor itt gyűjtöttük össze.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy bekerülnétek-e az egyetemre a pontjaitokkal itt egy másik támpont: itt megnézhetitek, tavaly milyen pontszámok kellettek a sikeres felvételihez.
Ne feledkezzetek meg arról, hogy idén is vannak előzetes és minimumponthatárok is - ezekről itt írtunk le mindent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
