Hogyan tudtok érettségivel nyelvvizsgát szerezni? Itt válasz

Fontos kérdésre válaszolunk azzal kapcsolatban, hogy mikor váltható ki egy nyelvvizsga az érettségivel.

  • Eduline

A legfontosabb, hogy a nyelvvizsgáért mindenképp emelt szintű érettségi vizsgát kell tennetek az adott nyelvből. Ha a vizsgán az írásbeli és szóbeli részen elértek legalább 60%-ot, akkor középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül az érettségitek. Ha 40-59% között teljesítitek a vizsgát, akkor alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek.

Mi szerepel ilyenkor az érettségiben?

Az érettségi bizonyítvány záradékában szerepel az, hogy az érettségi bizonyítványotok egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány ugyanolyan hiteles államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak számít, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány.

Fontos, hogy középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, és a rendszer fordítva sem működik, az érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem tudjátok kiváltani.

A kéttannyelvű iskolákban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga?

Ha az adott nyelvből sikeresen teljesítitek emelt szinten az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáit, és legalább 60%-ot elértek, valamint a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tesztek, akkor felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül a vizsgátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.