Jár többletpont a sikeres alkalmassági vizsgáért a keresztféléves felvételin?

A napokban elkezdődnek a keresztféléves felvételi alkalmassági vizsgái. De vajon ez mennyit ér a pontszámításban? Itt a válasz.

  • Eduline

A legtöbb - keresztféléves felvételiben képzést hirdető - egyetemen december közepén és január elején indulnak a felvételi vizsgák, felvételi elbeszélgetések és írásbeli vizsgák. Azt, hogy pontosan mikor, itt nézhetitek meg.

Fontos, hogy az alkalmassági vizsgán elért teljesítményeteket nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelik, így többletpont sem jár érte. Aki viszont az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra. 

Mit tehettek, ha nem kerültük be a kiszemelt szakra a keresztféléves felvételin? Arról, hogy most is tudtok-e majd pótfelvételizni, itt írtunk korábban. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Felvételi sorrendmódosítás vagy jelentkezés visszavonása - eddig gondolhatjátok meg magatokat

Hamarosan kezdődik a keresztféléves ügyintézési időszak. De mikor éri meg módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén vagy visszavonni a jelentkezést? És meddig gondolhatjátok meg magatokat? Fontos kérdésekre válaszoltunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.