Jár többletpont a sikeres alkalmassági vizsgáért a keresztféléves felvételin?

A napokban elkezdődnek a keresztféléves felvételi alkalmassági vizsgái. De vajon ez mennyit ér a pontszámításban? Itt a válasz.

  • Eduline

A legtöbb - keresztféléves felvételiben képzést hirdető - egyetemen december közepén és január elején indulnak a felvételi vizsgák, felvételi elbeszélgetések és írásbeli vizsgák. Azt, hogy pontosan mikor, itt nézhetitek meg.

Fontos, hogy az alkalmassági vizsgán elért teljesítményeteket nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelik, így többletpont sem jár érte. Aki viszont az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra. 

Mit tehettek, ha nem kerültük be a kiszemelt szakra a keresztféléves felvételin? Arról, hogy most is tudtok-e majd pótfelvételizni, itt írtunk korábban. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Felvételi sorrendmódosítás vagy jelentkezés visszavonása - eddig gondolhatjátok meg magatokat

Hamarosan kezdődik a keresztféléves ügyintézési időszak. De mikor éri meg módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén vagy visszavonni a jelentkezést? És meddig gondolhatjátok meg magatokat? Fontos kérdésekre válaszoltunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.