Jár többletpont a sikeres alkalmassági vizsgáért a keresztféléves felvételin?

A napokban elkezdődnek a keresztféléves felvételi alkalmassági vizsgái. De vajon ez mennyit ér a pontszámításban? Itt a válasz.

  • Eduline

A legtöbb - keresztféléves felvételiben képzést hirdető - egyetemen december közepén és január elején indulnak a felvételi vizsgák, felvételi elbeszélgetések és írásbeli vizsgák. Azt, hogy pontosan mikor, itt nézhetitek meg.

Fontos, hogy az alkalmassági vizsgán elért teljesítményeteket nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelik, így többletpont sem jár érte. Aki viszont az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra. 

Mit tehettek, ha nem kerültük be a kiszemelt szakra a keresztféléves felvételin? Arról, hogy most is tudtok-e majd pótfelvételizni, itt írtunk korábban. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Felvételi sorrendmódosítás vagy jelentkezés visszavonása - eddig gondolhatjátok meg magatokat

Hamarosan kezdődik a keresztféléves ügyintézési időszak. De mikor éri meg módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén vagy visszavonni a jelentkezést? És meddig gondolhatjátok meg magatokat? Fontos kérdésekre válaszoltunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.