Ha több szakra is elég lesz a pontom, választhatok, hogy hova iratkozok be?

Mi dönt arról, hogy kit melyik szakra vesznek fel a keresztféléves felvételin? Ti kérdeztetek, mi válaszoltunk.

  • Eduline

Most, hogy november 20-án már a keresztféléves felvételi hitelesítési hatérideje is lejárt, újabb kérdések merülnek fel a felvételizőkben.

Ha több szakot is megjelöltem, és mindenhová meglesz a megfelelő pontszámom, akkor választhatok, hogy hova iratkozok be?

- kérdezte olvasónk.

A válasz röviden az, hogy: nem. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Ezért nagyon fontos, hogy milyen sorrendben jelöltétek meg a képzéseket. Jó hír azonban, hogy a már megadott sorrenden az ügyintézési időszakban - december 12. és 2021 január 11. között - egyszer még tudtok majd módosítani. Erről a folyamatról itt olvashattok bővebben.

Azt, hogy végül melyik felsőoktatási intézményben kezdhetitek majd meg a tanulmányaitokat februárban, várhatóan 2021 január 25-én tudjátok majd meg - ekkor hirdetik ki a ponthatárokat. Ha kíváncsiak vagytok, hogy a korábbi években hány pontot kellett összeszedniük a jelentkezőknek a sikeres felvételihez, itt megnézhetitek őket. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Határidők, dátumok: minden, amit a keresztféléves felvételiről tudni kell a jelentkezés után

Pénteken lejárt a hitelesítési határidő a keresztféléves felvételiben. Matatjuk, milyen határidőkre és fontos dátumokra kell még figyelnetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.