Ezekre a felsőoktatási szakképzésekre vették fel a legtöbb jelentkezőt 2020-ban

Mennyire voltak népszerűek a felsőoktatási szakképzések az idei felvételin? Melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben, és hány diákot vettek fel a különböző képzésekre? Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések az elmúlt években 2016-ban voltak a legnépszerűbbek: ekkor több mint 13 ezren jelentkeztek ilyen típusú képzésekre. A következő években jóval kevesebben jelöltek meg ilyen szakot, 2017-ben csupán közel tízezren, majd ismét fokozatosan növekedni kezdett a jelentkezők száma. Míg tavaly 11 075-en, addig 2020-ban csak 9893-an jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre. Ebből 6111 diákot fel is vettek a választott szakra.

Az idei felvételin a legnépszerűbb képzés a kereskedelem és marketing volt 3087 jelentkezővel, amit a gazdálkodási és menedzsment, valamint a turizmus-vendéglátás követ 2711 és 1903 felvételizővel. Azt, hogy ebből pontosan hányan teljesítették sikeresen a felvételit, illetve hányan jelentkeztek a többi felsőoktatási szakképzésre, a következő táblázatban nézhetitek meg.

SzakÖsszes jelentkezőFelvettek száma összesen
kereskedelem és marketing30871429
gazdálkodási és menedzsment27111059
turizmus-vendéglátás1903890
pénzügy és számvitel1352592
jogi964508
programtervező informatikus811354
gazdaságinformatikus535200
műszaki513278
mérnökinformatikus453179
televíziós műsorkészítő388184
mezőgazdasági338154
gyógy- és fűszernövények230138
orvosi diagnosztikai analitikus13671
szőlész-borász9440
ménesgazda7735

Ebben az évben összesen 91 460-an jelentkeztek valamilyen egyetemi képzésre, több mint húszezerrel kevesebben, mint tavaly. Ebből 68 112-en kezdhetik el az egyetemet szeptemberben. Itt megnézhetitek, hogy melyik szakokra jutottak be a legtöbben állami ösztöndíjas helyre.

A felvételi további statisztikáiról és számairól itt olvashattok, a nemrég elindult pótfelvételiről pedig itt találtok bővebb infókat.

Felvételi statisztikák: itt van, hány jelentkezőt vettek fel a különböző képzési területekre

Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel gazdasági képzésekre, bölcsészettudományi szakokra, illetve egyéb tudományterületek képzéseire? Itt vannak a 2020-as felvételi számai.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.