Ezekre a felsőoktatási szakképzésekre vették fel a legtöbb jelentkezőt 2020-ban

Mennyire voltak népszerűek a felsőoktatási szakképzések az idei felvételin? Melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben, és hány diákot vettek fel a különböző képzésekre? Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések az elmúlt években 2016-ban voltak a legnépszerűbbek: ekkor több mint 13 ezren jelentkeztek ilyen típusú képzésekre. A következő években jóval kevesebben jelöltek meg ilyen szakot, 2017-ben csupán közel tízezren, majd ismét fokozatosan növekedni kezdett a jelentkezők száma. Míg tavaly 11 075-en, addig 2020-ban csak 9893-an jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre. Ebből 6111 diákot fel is vettek a választott szakra.

Az idei felvételin a legnépszerűbb képzés a kereskedelem és marketing volt 3087 jelentkezővel, amit a gazdálkodási és menedzsment, valamint a turizmus-vendéglátás követ 2711 és 1903 felvételizővel. Azt, hogy ebből pontosan hányan teljesítették sikeresen a felvételit, illetve hányan jelentkeztek a többi felsőoktatási szakképzésre, a következő táblázatban nézhetitek meg.

SzakÖsszes jelentkezőFelvettek száma összesen
kereskedelem és marketing30871429
gazdálkodási és menedzsment27111059
turizmus-vendéglátás1903890
pénzügy és számvitel1352592
jogi964508
programtervező informatikus811354
gazdaságinformatikus535200
műszaki513278
mérnökinformatikus453179
televíziós műsorkészítő388184
mezőgazdasági338154
gyógy- és fűszernövények230138
orvosi diagnosztikai analitikus13671
szőlész-borász9440
ménesgazda7735

Ebben az évben összesen 91 460-an jelentkeztek valamilyen egyetemi képzésre, több mint húszezerrel kevesebben, mint tavaly. Ebből 68 112-en kezdhetik el az egyetemet szeptemberben. Itt megnézhetitek, hogy melyik szakokra jutottak be a legtöbben állami ösztöndíjas helyre.

A felvételi további statisztikáiról és számairól itt olvashattok, a nemrég elindult pótfelvételiről pedig itt találtok bővebb infókat.

Felvételi statisztikák: itt van, hány jelentkezőt vettek fel a különböző képzési területekre

Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel gazdasági képzésekre, bölcsészettudományi szakokra, illetve egyéb tudományterületek képzéseire? Itt vannak a 2020-as felvételi számai.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.