Újabb felvételi adatok: az alapképzésen tanulók száma csökkent a leginkább

Hányan tanulnak fizetős és államilag támogatott képzésen szeptembertől? Milyen arányban kezdenek majd a frissen felvett egyetemisták alap- és mesterképzésen? Itt vannak a friss statisztikák.

  • Eduline

Az elmúlt évekhez képest 2020-ban a legkevesebben jelentkeztek az egyetemi, főiskolai felvételin, ennek következtében a felvettek száma is rekord alacsony lett. 2019-ben még több mint 112 ezren felvételiztek, idén körülbelül 20 ezerrel kevesebben, 91 460-an.

A felvettek száma a tavalyi adatokhoz képest 10 ezer fővel kevesebb: 2019-ben még 78 980-an jutottak be a felsőoktatásba, idén már csak 68 112-en. A változásban közrejátszhat az, hogy idén változtak a felvételi követelmények, és először mindenki számára kötelezővé tették az emelt szintű érettségi vizsgát.

A legtöbben (55 521-en) államilag támogatott képzésen tanulhatnak szeptembertől, 12 591-en pedig önköltséges képzésre kerültek be. A felvettek és a jelentkezők képzési szintjére vonatkozó adatokat a következő táblázatban nézhetitek meg:

Képzési szintJelentkezők

2020		Felvettek

2020		Felvettek

2019
alapképzés64 76542 202 53 640
osztatlan szak14 7077 438 7 401
felsőoktatási szakképzés9 8936 111 6 451
mesterképzés17 57112 361 11 488

A csökkenés leginkább az alapszakos egyetemisták számán érezhető: több mint 10 ezer fővel kevesebben kezdenek ilyen szakon a következő tanévtől. A mesterszakon tanulók száma azonban 8 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A 2020-as pótfelvételi is hamarosan elindul, addig is itt olvashatjátok cikkeinket a témában.

Hányan kerültek be a legnépszerűbb egyetemekre? Itt vannak a friss adatok

Hány diák kezdheti a tanévet a legnépszerűbb egyetemeken? Itt vannak a friss adatok a sikeres felvételizők számáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna