Újabb felvételi adatok: az alapképzésen tanulók száma csökkent a leginkább

Hányan tanulnak fizetős és államilag támogatott képzésen szeptembertől? Milyen arányban kezdenek majd a frissen felvett egyetemisták alap- és mesterképzésen? Itt vannak a friss statisztikák.

  • Eduline

Az elmúlt évekhez képest 2020-ban a legkevesebben jelentkeztek az egyetemi, főiskolai felvételin, ennek következtében a felvettek száma is rekord alacsony lett. 2019-ben még több mint 112 ezren felvételiztek, idén körülbelül 20 ezerrel kevesebben, 91 460-an.

A felvettek száma a tavalyi adatokhoz képest 10 ezer fővel kevesebb: 2019-ben még 78 980-an jutottak be a felsőoktatásba, idén már csak 68 112-en. A változásban közrejátszhat az, hogy idén változtak a felvételi követelmények, és először mindenki számára kötelezővé tették az emelt szintű érettségi vizsgát.

A legtöbben (55 521-en) államilag támogatott képzésen tanulhatnak szeptembertől, 12 591-en pedig önköltséges képzésre kerültek be. A felvettek és a jelentkezők képzési szintjére vonatkozó adatokat a következő táblázatban nézhetitek meg:

Képzési szintJelentkezők

2020		Felvettek

2020		Felvettek

2019
alapképzés64 76542 202 53 640
osztatlan szak14 7077 438 7 401
felsőoktatási szakképzés9 8936 111 6 451
mesterképzés17 57112 361 11 488

A csökkenés leginkább az alapszakos egyetemisták számán érezhető: több mint 10 ezer fővel kevesebben kezdenek ilyen szakon a következő tanévtől. A mesterszakon tanulók száma azonban 8 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A 2020-as pótfelvételi is hamarosan elindul, addig is itt olvashatjátok cikkeinket a témában.

Hányan kerültek be a legnépszerűbb egyetemekre? Itt vannak a friss adatok

Hány diák kezdheti a tanévet a legnépszerűbb egyetemeken? Itt vannak a friss adatok a sikeres felvételizők számáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István