Ebből a tárgyból érettségiznek a legtöbben emelt szinten idén

A legtöbb érettségiző angolból döntött úgy, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tesz idén.

  • Eduline

Angolból érettségiznek a legtöbben emelt szinten idén, 14 521 diák fog vizsgázni belőle a jövő héten - derül ki a friss érettségi adatokból. Érdekes azonban, hogy tavalyhoz képest, - amikor is még nem volt kötelező az emelt szintű vizsga - a matekot választók száma ugrott meg a legjobban. Több, mint 1600 tanulóval többen jelentkeztek idén ebből a tárgyból emelt szintű vizsgára. De a töriből érettségizőké is hasonló arányban kiemelkedik a többi közül.

TantárgyEmelt szinten érettségizők száma (2019)Emelt szinten érettségizők száma (2020)
Magyar nyelv és irodalom15382119
Matek32034892
Történelem55917073
Angol1132114521
Német22232489

Az öt fő érettségi tantárgy (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, német) közül a legtöbben szintén angolból választották az emelt szintű érettségi vizsgát 2019-ben.

Idén eredetileg 113 ezer diák jelentkezett az érettségire, a jelenlegi adatok szerint 84 284 fő vizsgázhat hétfőtől, 26 638 főt töröltek és 2455 fő lépett vissza.

Így zajlik majd az idei érettségi - a szabályokról beszélt az államtitkár

84 284 fő vizsgázhat jövő héttől - mondta el a köznevelésért felelős államtitkár

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.