Három fontos pontszám, ami alatt nem kerülhettek be az egyetemre

Mielőtt kiderülnek a végleges ponthatárok újra összeszedtük, legalább hány pontot kell szereznetek 2020-ban, ha be szeretnétek kerülni egyetemre. Mutatjuk a részleteket, milyen eredményeket lehet beszámítani ebbe a pontszámba.

  • Eduline

2020-ban sem kerülhet be állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre az, aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt. Tavaly óta nem változtak a számítási szabályok. Alapképzéshez az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ szerinti szakképesítés-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell számítani a pontokat, felsőoktatási szakképzésen pedig az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül.

2020-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésre pedig 50 az a minimális pontszám amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezzel az eredménnyel be is fogtok kerülni: a szak ponthatára annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér be a szakos kapacitásba.

Ha kíváncsiak vagytok, hány ponttal futtok neki a felvételi utolsó - egyben legfontosabb - hetének, akkor itt kiszámolhatjátok.

A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok

Bukhatjátok-e a felvételit, ha rossz sorrendbe rendeztétek a szakokat?

Milyen szerepet játszik a 2020-as felvételi ponthatárainak meghúzásakor az a szaksorrend, amit meghatároztatok a jelentkezéskor? Bukhatjátok-e a második helyes jelentkezéseteket, ha az első helyre biztosan nem vesznek fel titeket, de nem soroltátok hátrébb a sorrendmódosítási időszakban? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.