Akár 390 ezer forintba is kerülhet egy-egy félév a legnépszerűbb szakokon

Valószínűleg nem fogtok bekerülni állami ösztöndíjas helyre? De mégis mennyit kell félretennetek félévenként, ha önköltséges formában tanultok tovább a legnépszerűbb szakokon? Mutatjuk.

  • Eduline

A következő táblázatban megnézhetitek, hogy az idei felvételi tíz legnépszerűbb szakján mennyibe kerül egy-egy félév 2020 szeptemberétől. Bár képzésenként csak néhány egyetemet választottunk ki, mégis jól látszik, mekkora eltérések vannak a különböző intézmények tandíjai között. Az árak a nappali tagozatos alapszakokra vonatkoznak.

SzakÖnköltség/félév
gazdálkodási és menedzsmentDE: 210 ezer forint

BCE: 390 ezer forint

NJE: 240 ezer forint
kereskedelem és marketingBGE: 295 ezer forint

ELTE: 320 ezer forint

KE: 195 ezer forint
pszichológiaELTE: 300 ezer forint

PTE: 300 ezer forint

PPKE: 300 ezer forint
mérnökinformatikusBME: 320 ezer forint

DE: 285 ezer forint

PE. 325 ezer forint
turizmus-vendéglátásBGE: 310 ezer forint

DE: 210 ezer forint

SZE: 250 ezer forint
ápolás és betegellátás (ápoló)ME: 260 ezer forint

KRE: 300 ezer forint

PTE: 300 ezer forint
programtervező informatikusEKE: 325 ezer forint

ELTE: 325 ezer forint

SZTE: 325 ezer forint
pénzügy és számvitelBCE: 390 ezer forint

ELTE: 320 ezer forint

BME: 300 ezer forint
gazdaságinformatikusEKE: 325 ezer forint

ME: 320 ezer forint

BCE: 390 ezer forint
kommunikáció- és médiatudományBCE: 340 ezer forint

BGE: 240 ezer forint

ELTE: 275 ezer forint

Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz elég pontotok az álom szakotok állami ösztöndíjas képzésére? De megjelöltétek a felvételi listátokban az önköltséges finanszírozási formát is? Itt megnézhetitek, hogy mekkora különbségek lehetnek a két ponthatár között. Arról pedig, hogy melyik szakokra volt a legnehezebb bekerülni a tavalyi felvételin itt olvashattok.

Elindult a visszaszámlálás! Már csak egy hét van hátra a ponthatárhúzásig

Egyre közeledik a 2020-as felvételi ponthatárhúzásának napja és hamarosan kiderülnek a felvételi eredményei. De mennyi idő van még addig? Ezen a visszaszámlálón másodpercre pontosan megnézhetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.