Akár 390 ezer forintba is kerülhet egy-egy félév a legnépszerűbb szakokon

Valószínűleg nem fogtok bekerülni állami ösztöndíjas helyre? De mégis mennyit kell félretennetek félévenként, ha önköltséges formában tanultok tovább a legnépszerűbb szakokon? Mutatjuk.

  • Eduline

A következő táblázatban megnézhetitek, hogy az idei felvételi tíz legnépszerűbb szakján mennyibe kerül egy-egy félév 2020 szeptemberétől. Bár képzésenként csak néhány egyetemet választottunk ki, mégis jól látszik, mekkora eltérések vannak a különböző intézmények tandíjai között. Az árak a nappali tagozatos alapszakokra vonatkoznak.

SzakÖnköltség/félév
gazdálkodási és menedzsmentDE: 210 ezer forint

BCE: 390 ezer forint

NJE: 240 ezer forint
kereskedelem és marketingBGE: 295 ezer forint

ELTE: 320 ezer forint

KE: 195 ezer forint
pszichológiaELTE: 300 ezer forint

PTE: 300 ezer forint

PPKE: 300 ezer forint
mérnökinformatikusBME: 320 ezer forint

DE: 285 ezer forint

PE. 325 ezer forint
turizmus-vendéglátásBGE: 310 ezer forint

DE: 210 ezer forint

SZE: 250 ezer forint
ápolás és betegellátás (ápoló)ME: 260 ezer forint

KRE: 300 ezer forint

PTE: 300 ezer forint
programtervező informatikusEKE: 325 ezer forint

ELTE: 325 ezer forint

SZTE: 325 ezer forint
pénzügy és számvitelBCE: 390 ezer forint

ELTE: 320 ezer forint

BME: 300 ezer forint
gazdaságinformatikusEKE: 325 ezer forint

ME: 320 ezer forint

BCE: 390 ezer forint
kommunikáció- és médiatudományBCE: 340 ezer forint

BGE: 240 ezer forint

ELTE: 275 ezer forint

Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz elég pontotok az álom szakotok állami ösztöndíjas képzésére? De megjelöltétek a felvételi listátokban az önköltséges finanszírozási formát is? Itt megnézhetitek, hogy mekkora különbségek lehetnek a két ponthatár között. Arról pedig, hogy melyik szakokra volt a legnehezebb bekerülni a tavalyi felvételin itt olvashattok.

Elindult a visszaszámlálás! Már csak egy hét van hátra a ponthatárhúzásig

Egyre közeledik a 2020-as felvételi ponthatárhúzásának napja és hamarosan kiderülnek a felvételi eredményei. De mennyi idő van még addig? Ezen a visszaszámlálón másodpercre pontosan megnézhetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.