Milyen szerepet játszik a 2020-as felvételi ponthatárainak meghúzásakor az a szaksorrend, amit meghatároztatok a jelentkezéskor? Bukhatjátok-e a második helyes jelentkezéseteket, ha az első helyre biztosan nem vesznek fel titeket, de nem soroltátok hátrébb a sorrendmódosítási időszakban? Fontos kérdésre válaszolunk.
A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, tehát először megnézik, bekerültetek-e az első helyre, és ha nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt helyet veszik figyelembe (ha oda sincs elég pontotok, akkor értelem szerűen a harmadik helyet nézik, és így tovább).
Ha biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülnötök az első helyen megjelölt szakra - például mert nem mentetek el az alkalmassági vizsgára -, nem is lett volna értelme sorrendet módosítani, hiszen az esélytelen első hely gyakorlatilag kiesik a versenyből.
Egyedül az okozott volna gondot, ha egy olyan szakot jelöltök meg az első helyen, ahová valójában nem szeretnétek járni. Ha oda felvennének, a második helyen megjelölt szakra semmiképpen nem kerülhetnétek be.
"Ha a kihirdetett ponthatár felett van a pontom, már biztos, hogy felvettek az egyetemre?"
Gyakran felmerül a kérdés, hogyha a július 23-án kihirdetett ponthatár felett van a pontszámotok, akkor az azt jelenti-e, hogy már biztosan felvettek benneteket a megálmodott szakra? Íme a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
