Ilyen volt a tavalyi pótfelvételi

Minden évben van pótfelvételi, amit a ponthatárok kihirdetése után szoktak meghirdetni. Megnéztük, hogy milyen volt a tavalyi pótfelvételi.

  • Eduline

Idén is lesz pótfelvételi, ami jó lehet B tervnek, ha nem kerülnétek be egyetemre. Bár a 2020-as pótfelvételi hivatalos dátumát még nem lehet tudni, de az előző évekhez hasonlóan, idén sem várható a megszokottól eltérő menetrend.

Tavaly július 24-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 29-től pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Augusztus 7-ig 9 299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6 421-en kezdhették meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben.

2019-ben a felvettek száma alapján a legnépszerűbb képzés a gazdálkodási és menedzsment 583, a jogász 395, a kereskedelem és marketing 296, valamint a gyógypedagógia 270 felvett pótfelvételizővel.  Szintén a kedvelt szakok között volt többek között a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az óvodapedagógus, a nemzetközi gazdálkodás és a programtervező informatikus.

A legtöbben - 557-en - a Debreceni Egyetemre kerültek be. A legnépszerűbb intézmények közé tartozott még a Budapesti Gazdasági Egyetem 537, a Pécsi Tudományegyetem 410, a Széchenyi István Egyetem pedig 410 felvett hallgatóval.

A tavalyi pótfelvételi ponthatárait itt nézhetitek meg. 

Cél a felvételin olyan szakra bekerülni, amivel később aztán jól is lehet keresni?

Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.