Idén több szakra is elég lesz kevesebb pontot szerezni, mint tavaly - itt a teljes lista

Sokszor írtunk már arról, milyen minimumponthatárokat kell idén megugrania az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőnek, ahogy arról is volt már szó, befolyásolja-e az idei érettségi rendje a ponthatárokat. Most azt néztük meg, hogy a tavalyi számokhoz képest mely szakokon csökkent már most az előzetes ponthatár.

  • Eduline

Mi a különbség a minimumponthatárok és az előzetes ponthatárok között?

A minimumponthatár 2020-ban is - csak úgy, mint a korábbi években - az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.

Felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésen pedig 50 pont a minimum. A minimumponthatár mindenkire vonatkozik, aki egyetemre jelentkezett, ugyanis ha nem sikerül a minimumot teljesítenetek, akkor sajnos sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem vesznek fel benneteket felsőoktatási intézménybe.

Az előzetes ponthatárt ezzel szemben csak bizonyos szakokon van. Pontosan 41 szakon húztak idén is előzetes ponthatárt - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.

Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak - azonban ez önmagában nem jelenti, hogy oda sokkal kevesebb ponttal bekerülhettek. Arról, hogy az idei érettségi szervezése és a szóbelik hiánya befolyásolja-e a pontok alakulását, itt olvashattok bővebben.

Akkor idén mennyi az előzetes ponthatár?

A 2019-es pontszámokhoz képest a 2020-as központi határok több alap- és osztatlan szakon is csökkentek.

Igazságügyi igazgatáson például a tavalyi 424 helyett 2020-ban 350 lett az előzetes ponthatár. Kommunikáció- és médiatudományon 440 helyett 400, lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki szakra 320 helyett 310, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakra 410 helyett 350 pont lett a központi ponthatár idén.

Nemzetközi gazdálkodáson és nemzetközi tanulmányokon is alacsonyabb lett a központi határ: mindkét szakon 400 pontot kell elérni, a korábbi 420 és 455 helyett. Csökkent a mindig népszerű pszichológia előzetes ponthatára is 435-ről 400 pontra.

Ezen felül három osztatlan képzésen is kevesebbet kell összeszedni. Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szokon 420 helyett 400, gyógyszerész szakon 385 helyett 380, jogász képzésen 440 helyett 350 pontot. Itt nézhetitek meg a teljes listát és a központi ponthatárokat.

A felvételi során az egyes jelentkezési helyeken – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2020. július 23-án határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.