A felsőoktatási szakképzés egy különleges egyetemi képzésforma, ugyanis nem minden esetben az alap- és osztatlan képzéseknél megszokott felvételi szabályok vonatkoznak rá. Akkor mennyi a minimumponthatár ezeken a képzéseken? Mit számíthattok bele ebbe a pontszámba?
A felsőoktatási szakképzések esetében más minimumponthatárról beszélhetünk, mint az alap- és osztatlan képzéseknél. A jól ismert 280 pont minimumponthatár a felsőoktatási szakképzésen esetében csupán 240 pont - tehát ha ilyen típusú szakra jelentkeztetek, elég lehet a 240 pont is. De vajon a többletpontok beleszámítanak ebbe?
Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot
- írja a felvételi tájékoztató. Mit jelent ez a gyakorlatban? A felsőoktatási szakképzések minimumponthatárába csupán az emelt szintű érettségi többletpontjai számíthatók bele, más többletpont (például nyelvvizsga, versenyeredmény, szakmai vizsga vagy háztányos helyzetért járó pont) azon kívül esik. Vagyis ezek nélkül kell, hogy elérjétek a minimális 240 pontot.
Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlásról
Ha a felvételi jelentkezéssel, érettségivel és már pontok összeszámolásával is megvagytok, mi a következő teendő? Kik kapnak hiánypótlási felszólítást, és meddig lehet pótolni a dokumentumokat? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
