Nem minden egyetemi szakhoz kell a 280 pont - mutatjuk a szabályokat

A felsőoktatási szakképzés egy különleges egyetemi képzésforma, ugyanis nem minden esetben az alap- és osztatlan képzéseknél megszokott felvételi szabályok vonatkoznak rá. Akkor mennyi a minimumponthatár ezeken a képzéseken? Mit számíthattok bele ebbe a pontszámba?

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések esetében más minimumponthatárról beszélhetünk, mint az alap- és osztatlan képzéseknél. A jól ismert 280 pont minimumponthatár a felsőoktatási szakképzésen esetében csupán 240 pont - tehát ha ilyen típusú szakra jelentkeztetek, elég lehet a 240 pont is. De vajon a többletpontok beleszámítanak ebbe?

Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot

- írja a felvételi tájékoztató. Mit jelent ez a gyakorlatban? A felsőoktatási szakképzések minimumponthatárába csupán az emelt szintű érettségi többletpontjai számíthatók bele, más többletpont (például nyelvvizsga, versenyeredmény, szakmai vizsga vagy háztányos helyzetért járó pont) azon kívül esik. Vagyis ezek nélkül kell, hogy elérjétek a minimális 240 pontot.

Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlásról

Ha a felvételi jelentkezéssel, érettségivel és már pontok összeszámolásával is megvagytok, mi a következő teendő? Kik kapnak hiánypótlási felszólítást, és meddig lehet pótolni a dokumentumokat? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.