Más-más szabályok vonatkoznak azokra, akik a középiskolájukban írták meg az érettségi dolgozataikat, mint azokra, akik megyei/fővárosi kormányhivatalokban jelentkeztek vizsgára. Íme minden fontos infó a megtekintésről.
Holnaptól tekinthetik meg az érettségi dolgozatukat azok, akik megyei vagy fővárosi kormányhivatalokban adták le a jelentkezésüket a vizsgára. Erre összesen két nap áll rendelkezésükre, május 28-án és 29-én, azaz csütörtökön és pénteken lehet megnézni a kijavított feladatlapokat abban a kormányhivatalban, ahol a jelentkezést leadták – ad tájékoztatást a Felvi.hu.
De fontos, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik kormányhivatalban adták le a jelentkezésüket, akik ezt a középiskolájukban tették meg, azoknak az iskola határozza meg a megtekintés idejét és helyét. A szabályzat szerint ennek részleteiről még az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztattak benneteket. A megtekintéskor lehetőségetek van fotót készíteni vagy fénymásolatot kérni a dolgozatotokról, de az utóbbi esetében kérhetik, hogy térítsétek meg a költségeket.
A megtekintésre összesen 8 órát kötelesek biztosítani nektek az iskolák, szóval általában egy napot jelölnek ki erre a célra. Ha valamilyen oknál fogva nem tudtok elmenni megnézni a dolgozataitokat, akkor írhattok meghatalmazást rokonnak vagy ismerősnek, aki szintén készíthet másolatot a vizsgákról. Ha viszont nem mentek el a megtekintésre, akkor az érettségi eredményeitekről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén kaptok majd tájékoztatást.
Emelt szintű érettségi 45% alatt - mi történik, ha nem éritek el ezt a százalékot
Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
