"Összességében korrekt feladatot kaptak a diákok"

Mutatjuk a középszintű matekérettségi és az emelt szintű feladatlap hivatalos megoldását

Közzétettük a középszintű matekérettségi összes feladatának nem hivatalos megoldását

"Az első rész első feladatában egy képletet kellett behelyettesíteni, ami a függvénytáblázat segítségével megoldható volt. Sok feladatban pedig nem is igazán kellett számolni, mert színezéssel, rajzolással vagy egy igaz-hamis állítás eldöntésével megoldható volt" - mondta a szekcióvezető. Persze ezekben a feladatokban is akadtak buktatók - tette hozzá -, de aki figyelmesen elolvasta a feladatot, az könnyen meg tudta oldani. "Aki persze nem tudta az vagy nem ismerte az adott témaköröket annyira, azzal előfordulhatott, hogy nem tudott egy-egy feladatnál elindulni, de az első részben nem igazán fordultak elő összetettebb feladatok." Külön kiemelte a 9-es feladatot, ami kicsit nehezebb lehetett, annak aki még nem látott hasonló. Szerinte erre már a diákok is felfigyelhettek, hiszen az első tizenkét feladat között nem volt négypontos, így nem kellett annyi részeredményt összeszedni.

A második rész azonban rázósabb volt. Kukucska Dániel szerint itt - ha az első három feladatban nem is, de később - könnyen el lehetett vérezni. A feladatsor második részének elején három kötelezően megoldandó feladat van, amikhez részkérdések is kapcsolódnak. "Az első feladatokban azért még könnyebb dolga volt a vizsgázóknak. Itt egyenletet kellett rendezni és sok feladat megoldása szerepelt magában a feladat szövegében, így egy kis szövegértéssel könnyen megoldható volt." Bár kiemelte, a szórással kapcsolatos feladatban azért előfordulhat, hogy a diákok nem a helyes képlettel számoltak, vagy helyes képlettel számoltak, de elüthetik könnyen a számológépben, mert hosszabb. "Mivel az első részben nem volt koordinátageometriához kapcsolódó feladat, számítani lehetett rá, hogy a másodikban lesz." Az SG szekcióvezetője itt is kiemelte, mivel nem volt hat pontosnál nehezebb feladat ebben a kis részben, így a diákok is megnyugodhattak, hogy olyan sok számítást nem kérnek tőlük.

Az utolsó három feladattal igazán meggyűlhetett a baja a vizsgázóknak - mondta. Ebben a részben ugyanis a három feladat közül csak kettőt kell megoldani a diákoknak, a 16. és a 18. feladatot is problémásnak találta. "Itt valószínűleg az segített a választában, hogy akinek több ideje maradt a végére, az mindkettőbe belefogott, és amit biztosabbnak érzett, azt választotta" - emelte ki. "A 18. feladat síkgeometriával foglalkozott, ennek biztosan nem örültek a középszinten vizsgázók, ugyanis ez nem egy népszerű téma. Arról nem is beszélve, hogy nem egy szabályos sokszög, hanem egy nem szabályos ötszögre kérdezett rá a feladat, amiről elmondható, hogy ez egy kifejezetten ritka típusfeladat." Szerinte a valószínűségszámítással kapcsolatos képlet behelyettesítése sem kifejezetten kedves feladatrész, ugyanis itt is könnyű elbukni, ha a diákok nem a megfelelő képletet választják ki a függvénytáblázatból. "Szerintem, ha a diákok tehették volna, a 16. és a 18. feladatot is kihagyták volna." A szekcióvezető azt is kiemelte, hogy idén nem voltak olyan hosszúak a szöveges feladatok meghatározásai, mint tavaly, így idén nem kellett Egri Csillagok hosszúságú szövegek olvasgatásával töltenie az időt a diákoknak.

Bár úgy gondolja, a diákok itt is belefértek a kiszabott időkeretbe, a második feladatlap után nem valószínű, hogy sokan boldogan jöttek ki a teremből. Összességében a feladatsort a könnyebb első résszel és a nehezebb második résszel korrektnek tartja, a tapasztalataik szerint a diákok is így gondolják.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az első feladatlapban az érettségizőknek 12 rövidebb feladatot kellett megoldaniuk, amiben előkerültek a gráfok, függvények, kördiagramok és a módusz-, illetve mediánszámítás. De kaptak feladatot a diákok a háromszögek szögeiről és mértani sorozatokról is. Ennek a megoldására 45 percük volt. Az első részben összesen 30 pontot lehetett szerezni.

A második feladatlapban az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. A több témakört érintő feladatokból van olyan, ami az olimpiai játékokkal foglalkozik, de előkerült egy sétálóutcák lekövezésével kapcsolatos is. Ennek a megoldására 135 percük volt. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmazott, mindegyik több részkérdésből állt. A II/B részben három, 17 pontos feladat volt – ezek közül az érettségizőknek kettőt kellett választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. Mindegyik feladat összetett, több matematikai témakört érintett.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: