Az első infók a matekérettségi második részéről: előkerül a valószínűség- és százalékszámítás

Valószínűség- és százalékszámítás, egyenletek és függvények – ilyen témakörök is szerepelnek a középszintű matekérettségi második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részében.

  • Eduline

Mutatjuk a középszintű matekérettségi és az emelt szintű feladatlap hivatalos megoldását

Közzétettük a középszintű matekérettségi összes feladatának nem hivatalos megoldását

Az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. A több témakört érintő feladatokból van olyan, ami az olimpiai játékokkal foglalkozik, de előkerült egy sétálóutcák lekövezésével kapcsolatos is.

Ahogy arról korábban beszámoltunk gráfok, függvények, kördiagramok és a módusz-, illetve mediánszámítás is van az idei matekérettségi első részében. De kaptak feladatot a diákok a háromszögek szögeiről és mértani sorozatokról is.

A második feladatlap megoldására 135 percet kapnak a diákok. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, mindegyik több részkérdésből áll. 

A II/B részben három, 17 pontos feladat van – ezek közül az érettségizőknek kettőt kell választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. Mindegyik feladat összetett, több matematikai témakört érint. 

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:

Matekérettségi: a legfrissebb infók percről percre

Ma a matekkal folytatódnak az érettségik. Ha szeretnétek minden feladatról elsőként értesülni, illetve kíváncsiak vagytok a nem hivatalos megoldásokra, akkor maradjatok velünk egész nap. Ma is percről percre tájékoztatunk benneteket. A matematika érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a PTE Műszaki és Informatikai Karának.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.