Már tanárszakos egyetemistákat is toboroznak érettségi felügyelőnek

Az oktatásirányítás egyetemistákat is bevonna érettségi felügyelőnek, hogy ezzel orvosolják a tanárhiányt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azonban ez jogszabály- és szakmaellenes.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központjának szerdai állásfoglalására hivatkozva – azt állítja, hogy az oktatásirányítás tanárszakos egyetemi hallgatókat is bevonna érettségi felügyelőnek – írja a Népszava.

Az ELTE Tanárképző Karának oldalán megjelent tájékoztatóban arról lehet olvasni, hogy a hallgatók milyen feltételekkel vehetnek részt felügyelőként az érettségin. A leírtak szerint egyetlen egyetemista sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen az érettségik lebonyolításában, de aki önként vállalja, közreműködhet.

A PDSZ azonban ezt jogszabály- és szakmaellenesnek tartja. Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis az érettségin csak tanári végzettséggel rendelkező vehet részt felügyelőként. Ez pedig azt jelenti, hogy jogszerűen egy tanárszakos egyetemista sem felügyelheti az érettségit, hiszen még nincs meg az ehhez szükséges végzettsége.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a PDSZ úgy tudja, hogy már nem csak középiskolákban, hanem általános iskolákban is tanárokat toboroznak az érettségihez, sőt azoknak a nevét is bekérik, akik nemet mondtak a felügyeletre.

A szakszervezet szerinte ebből is látható, hogy előfordulhat, nem lesz elég felügyelőtanár az érettségin, nemcsak azért, mert több tanárra van szükség a normális érettségi menetéhez képest, hanem azért is, mert sokan vannak a 60 év körüli, a járvány tekintetében veszélyeztetett tanárok.

A lap megkereste az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot, akik azt írták, hogy az írásbelik lebonyolítása nem igényel külön képzést, a tanárok pedig kapnak előtte egy részletes útmutatót. Azt is hozzátették: a jogszabályi környezet egyébként nem változott, eddig sem csak az adott intézmény pedagógusai vehettek részt az érettségi lebonyolításában.

"Jelenleg a tanárok harmada vállalta a felügyeletet az érettségin"

Izgalmas a helyzet az idei érettségi körül. A vizsgák speciális megszervezése miatt, az oktatási szakszervezetek szerint a felügyelőtanárok helyzete is sok helyen kérdőjeles. Az Eduline által megkérdezett tanárok szerint azonban van elég felügyelő az érettségikhez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.