Friss lista: ez a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin

Megjelentek a felvételi statisztikák. Mutatjuk, hogy hányan jelentkeztek a 2020-as felvételin valamilyen alapképzésre, és hogy ezek közül mely szakok a legnépszerűbbek.

  • Eduline

Az idei felvételi több szempontból más mint az eddigiek: most először kötelező az emelt szintű érettségi minden jelentkező számára, de a jelenlegi helyzet és az érettségi bizonytalansága miatt további kérdések merülhetnek fel a pontszámítással kapcsolatban.

A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek, a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. A toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak.

SzakJelentkezők számaElső helyenÁllami ösztöndíjas képzésre
gazdálkodási és menedzsment890843247388
kereskedelem és marketing649827635494
pszichológia513336894394
mérnökinformatikus487427824538
turizmus-vendéglátás439921303817
ápolás és betegellátás432925864092
programtervező informatikus376222803503
pénzügy és számvitel345318772996
gazdaságinformatikus334714213109
kommunikáció- és médiatudomány310714732727

A többi képzés - két kivételével - nagyjából változatlanul vonzza a felvételizőket. A tavalyi listához képest 2020-ban kikerült a top 10-ből a gépészmérnöki és az óvodapedagógus képzés: mindkét szak jelentkezőinek száma körülbelül megfeleződött. Helyettük még egy informatikai képzés, a programtervező informatikus, és a kommunikáció és médiatudomány is felkerült a listára.

Az idei felvételin több, mint húszezer felvételizővel kevesebb az jelentkezők száma, mint tavaly - erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábban azt nyilatkozta, "a csökkenés igazolja a beavatkozások, a felsőoktatás korszerűsítése és nemzetköziesítése érdekében tervezett újabb lépések indokoltságát".

Jön a Corvinus-modell: újabb hat egyetem átszervezéséről döntött a kormány

A kormány újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.