Több mint 91 ezren jelentkeztek egyetemre idén - itt vannak a friss adatok

A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t. A jelentkezők többsége állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni, a legnépszerűbb egyetem továbbra is az ELTE.

  • Eduline/MTI

A szaktárca közleménye szerint a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 719-en, felsőoktatási szakképzésre 5 132-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 16 810-en jelentkeztek első helyen. Az állami ösztöndíjas képzéseket 81 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzési formát 10 110-en vállalnák - ismertették.

Hozzátették: "a jelentkezők számának idei csökkenése igazolja a beavatkozások, a felsőoktatás korszerűsítése és nemzetköziesítése érdekében tervezett újabb lépések indokoltságát".

Kitértek arra is, hogy az első helyre jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi (20 171 ember), a bölcsészettudományi (10 972) és a műszaki (9888) szakirány; a legtöbben változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választották, a lista második helyén a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem van.

Az Oktatási Hivatal értesíti a jelentkezőket, ha a járványügyi helyzetre tekintettel változás történne az általános felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban - közölte az ITM. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma július 23. - írták.

Százezer szavazat és négyszáznál több olvasói levél: mi legyen az érettségivel?

Kedden tettük fel a kérdést, ti mit csinálnátok az idei érettségikkel. A szavazás lezárásáig kereken 100 010 válasz érkezett. Mutatjuk a részletes eredményeket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.