Sokan már az érettségi előtt elkezdik számolgatni és tervezgetni, hogy vajon hova lesz majd elég összegyűjtött pontjuk. De pontosan hogyan is kell számolni a tanulmányi pontokkal? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
A tanulmányi pontok a középiskolai osztályzatokból és az érettségi átlageredményből adódnak össze – az előbbi és az utóbbi is maximum 100-100 pontot jelent a felsőoktatási felvételin.
A középiskolai érdemjegyek pontszáma öt tantárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, és egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi jegyei összegéből adódik össze, amit meg kell szorozni kettővel – így kaphatjátok meg az első maximum 100 pontotokat.
Az idegen nyelvnél fontos, hogy legalább két évig kellett tanulnotok az adott tárgyat. A természettudományos tárgy esetében vagy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok, vagy két olyat, amit egy-egy évig. Természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természetismeret és a természettudomány. A magyar nyelv és irodalom esetében a két tárgy számtani átlagával kell számolnotok.
Az érettségi átlageredmények 100 pontja az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos vizsgaeredmények – négy kötelező és egy szabadon választott – átlagát jelenti, egész számra kerekítve.
A 2020-as érettségivel és felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Felvételi pontszámok 2020-ban: hol alakulhat ki a legnagyobb verseny?
Az, hogy felvesznek-e az általatok megjelölt képzésre, a meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ. De hol lehet nagy verseny a helyekért?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
