Érettségi pontszámítás: így kalkulálhattok a tanulmányi pontjaitokkal

Sokan már az érettségi előtt elkezdik számolgatni és tervezgetni, hogy vajon hova lesz majd elég összegyűjtött pontjuk. De pontosan hogyan is kell számolni a tanulmányi pontokkal? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A tanulmányi pontok a középiskolai osztályzatokból és az érettségi átlageredményből adódnak össze – az előbbi és az utóbbi is maximum 100-100 pontot jelent a felsőoktatási felvételin.

A középiskolai érdemjegyek pontszáma öt tantárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, és egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi jegyei összegéből adódik össze, amit meg kell szorozni kettővel – így kaphatjátok meg az első maximum 100 pontotokat.

Az idegen nyelvnél fontos, hogy legalább két évig kellett tanulnotok az adott tárgyat. A természettudományos tárgy esetében vagy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok, vagy két olyat, amit egy-egy évig. Természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természetismeret és a természettudomány. A magyar nyelv és irodalom esetében a két tárgy számtani átlagával kell számolnotok.

Az érettségi átlageredmények 100 pontja az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos vizsgaeredmények – négy kötelező és egy szabadon választott – átlagát jelenti, egész számra kerekítve.

A 2020-as érettségivel és felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Felvételi pontszámok 2020-ban: hol alakulhat ki a legnagyobb verseny?

Az, hogy felvesznek-e az általatok megjelölt képzésre, a meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ. De hol lehet nagy verseny a helyekért?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.