Felvételi pontszámok 2020-ban: hol alakulhat ki a legnagyobb verseny?
Az, hogy felvesznek-e az általatok megjelölt képzésre, a meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ. De hol lehet nagy verseny a helyekért?
Sokan már az érettségi előtt elkezdik számolgatni és tervezgetni, hogy vajon hova lesz majd elég összegyűjtött pontjuk. De pontosan hogyan is kell számolni a tanulmányi pontokkal? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
A tanulmányi pontok a középiskolai osztályzatokból és az érettségi átlageredményből adódnak össze – az előbbi és az utóbbi is maximum 100-100 pontot jelent a felsőoktatási felvételin.
A középiskolai érdemjegyek pontszáma öt tantárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, és egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi jegyei összegéből adódik össze, amit meg kell szorozni kettővel – így kaphatjátok meg az első maximum 100 pontotokat.
Az idegen nyelvnél fontos, hogy legalább két évig kellett tanulnotok az adott tárgyat. A természettudományos tárgy esetében vagy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok, vagy két olyat, amit egy-egy évig. Természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természetismeret és a természettudomány. A magyar nyelv és irodalom esetében a két tárgy számtani átlagával kell számolnotok.
Az érettségi átlageredmények 100 pontja az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos vizsgaeredmények – négy kötelező és egy szabadon választott – átlagát jelenti, egész számra kerekítve.
A 2020-as érettségivel és felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Az, hogy felvesznek-e az általatok megjelölt képzésre, a meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ. De hol lehet nagy verseny a helyekért?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.