Fontos szabályok a felvételiről: itt van minden, amit alkalmassági vizsgáról tudni kell

Alkalmassági vizsgát kell tennetek, de elkavarodtatok a szabályozások rengetegében? Nem tudjátok mi a különbség a gyakorlati és alkalmassági vizsgák között? Most összeszedtünk mindent, amit ezekről a vizsgákról tudnotok kell.

  • Eduline

A felvételi időszak javában tombol, és több képzésen még külön alkalmassági vizsgákat is teljesítenetek kell. Nagyon fontos, hogy ezeket komolyan kell venni, mert akár a sikeres felvételetek múlhat rajta.

Mit kell tudni az alkalmassági vizsgáról?

Amelyik szakon alkalmassági vizsgát kérnek, azok szervezhetnek egészségügyi, pályaalkalmassági vagy nyelvi alkalmassági vizsgát is. Ezekről az egyetemek szoktak értesítést küldeni, de ha nem kaptok külön tájékoztatást a vizsga várható időpontja előtt egy héttel, annak érdemes utánajárnotok. Ezeken a vizsgákon nem osztályzatot kaptok, hanem megfelelt vagy nem felelt meg minősítést. Fontos tudni, hogy ha nem mentek el a vizsgára, vagy nem feleltek meg rajta, akkor semmiképpen sem kerülhettek be arra a szakra, amelyiknél ezt kérik. Az azonos típusú a vizsgákon egyszer kell megfelelnetek, minden más intézményben, ahol szintén elvárás az alkalmassági, ott kötelezően el kell fogadni - írja a felvételi tájékoztató.

Pedagógusképzések

Alkalmassági vizsgákat leggyakrabban a pedagógusképzési területeken szoktak kérni a jelentkezőktől. Alapvetően részt kell vennetek egy pályaalkalmassági vizsgán, ami az előzetesen megküldött motivációs levél alapján való beszélgetésből, illetve egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezéséből, véleményezéséből vagy a egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmány megvitatásából áll. Ezen kívül nyilatkoznotok kell arról, hogy nincs olyan betegségetek, ami akadályozná a tanulmányaitok elvégzését. 

További pedagógiai képzési területeken szakoktól függően három alkalmassági vizsgatípus van. Külön kritériumoknak kell megfelelniük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra jelentkezőknek, valamint a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek. Ezekről részletesebben itt olvashattok.

Gyakorlati vizsga

Gyakorlati vizsgák képzési területekhez kapcsolódhatnak, például művészeti képzések vagy sporttudományi képzések esetében. Célja, hogy felmérje, megvan-e a képzési területhez szükséges tanterven kívüli képességetek a szak elvégzéséhez. Ha kíváncsiak vagytok ennek a pontszámítására ide kattintva megtaláljátok.

Felvételi dátumok: mikor lesznek az idei pályaalkalmassági vizsgák?

Egyes szakoknál - például tanárképzésen és óvodapedagógus szaknál - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt vennetek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.