Alkalmassági vizsgát kell tennetek, de elkavarodtatok a szabályozások rengetegében? Nem tudjátok mi a különbség a gyakorlati és alkalmassági vizsgák között? Most összeszedtünk mindent, amit ezekről a vizsgákról tudnotok kell.
A felvételi időszak javában tombol, és több képzésen még külön alkalmassági vizsgákat is teljesítenetek kell. Nagyon fontos, hogy ezeket komolyan kell venni, mert akár a sikeres felvételetek múlhat rajta.
Mit kell tudni az alkalmassági vizsgáról?
Amelyik szakon alkalmassági vizsgát kérnek, azok szervezhetnek egészségügyi, pályaalkalmassági vagy nyelvi alkalmassági vizsgát is. Ezekről az egyetemek szoktak értesítést küldeni, de ha nem kaptok külön tájékoztatást a vizsga várható időpontja előtt egy héttel, annak érdemes utánajárnotok. Ezeken a vizsgákon nem osztályzatot kaptok, hanem megfelelt vagy nem felelt meg minősítést. Fontos tudni, hogy ha nem mentek el a vizsgára, vagy nem feleltek meg rajta, akkor semmiképpen sem kerülhettek be arra a szakra, amelyiknél ezt kérik. Az azonos típusú a vizsgákon egyszer kell megfelelnetek, minden más intézményben, ahol szintén elvárás az alkalmassági, ott kötelezően el kell fogadni - írja a felvételi tájékoztató.
Pedagógusképzések
Alkalmassági vizsgákat leggyakrabban a pedagógusképzési területeken szoktak kérni a jelentkezőktől. Alapvetően részt kell vennetek egy pályaalkalmassági vizsgán, ami az előzetesen megküldött motivációs levél alapján való beszélgetésből, illetve egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezéséből, véleményezéséből vagy a egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmány megvitatásából áll. Ezen kívül nyilatkoznotok kell arról, hogy nincs olyan betegségetek, ami akadályozná a tanulmányaitok elvégzését.
További pedagógiai képzési területeken szakoktól függően három alkalmassági vizsgatípus van. Külön kritériumoknak kell megfelelniük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra jelentkezőknek, valamint a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek. Ezekről részletesebben itt olvashattok.
Gyakorlati vizsga
Gyakorlati vizsgák képzési területekhez kapcsolódhatnak, például művészeti képzések vagy sporttudományi képzések esetében. Célja, hogy felmérje, megvan-e a képzési területhez szükséges tanterven kívüli képességetek a szak elvégzéséhez. Ha kíváncsiak vagytok ennek a pontszámítására ide kattintva megtaláljátok.
Felvételi dátumok: mikor lesznek az idei pályaalkalmassági vizsgák?
Egyes szakoknál - például tanárképzésen és óvodapedagógus szaknál - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt vennetek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
