Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Alkalmassági vizsgát kell tennetek, de elkavarodtatok a szabályozások rengetegében? Nem tudjátok mi a különbség a gyakorlati és alkalmassági vizsgák között? Most összeszedtünk mindent, amit ezekről a vizsgákról tudnotok kell.
A felvételi időszak javában tombol, és több képzésen még külön alkalmassági vizsgákat is teljesítenetek kell. Nagyon fontos, hogy ezeket komolyan kell venni, mert akár a sikeres felvételetek múlhat rajta.
Mit kell tudni az alkalmassági vizsgáról?
Amelyik szakon alkalmassági vizsgát kérnek, azok szervezhetnek egészségügyi, pályaalkalmassági vagy nyelvi alkalmassági vizsgát is. Ezekről az egyetemek szoktak értesítést küldeni, de ha nem kaptok külön tájékoztatást a vizsga várható időpontja előtt egy héttel, annak érdemes utánajárnotok. Ezeken a vizsgákon nem osztályzatot kaptok, hanem megfelelt vagy nem felelt meg minősítést. Fontos tudni, hogy ha nem mentek el a vizsgára, vagy nem feleltek meg rajta, akkor semmiképpen sem kerülhettek be arra a szakra, amelyiknél ezt kérik. Az azonos típusú a vizsgákon egyszer kell megfelelnetek, minden más intézményben, ahol szintén elvárás az alkalmassági, ott kötelezően el kell fogadni - írja a felvételi tájékoztató.
Pedagógusképzések
Alkalmassági vizsgákat leggyakrabban a pedagógusképzési területeken szoktak kérni a jelentkezőktől. Alapvetően részt kell vennetek egy pályaalkalmassági vizsgán, ami az előzetesen megküldött motivációs levél alapján való beszélgetésből, illetve egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezéséből, véleményezéséből vagy a egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmány megvitatásából áll. Ezen kívül nyilatkoznotok kell arról, hogy nincs olyan betegségetek, ami akadályozná a tanulmányaitok elvégzését.
További pedagógiai képzési területeken szakoktól függően három alkalmassági vizsgatípus van. Külön kritériumoknak kell megfelelniük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra jelentkezőknek, valamint a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek. Ezekről részletesebben itt olvashattok.
Gyakorlati vizsga
Gyakorlati vizsgák képzési területekhez kapcsolódhatnak, például művészeti képzések vagy sporttudományi képzések esetében. Célja, hogy felmérje, megvan-e a képzési területhez szükséges tanterven kívüli képességetek a szak elvégzéséhez. Ha kíváncsiak vagytok ennek a pontszámítására ide kattintva megtaláljátok.
Felvételi dátumok: mikor lesznek az idei pályaalkalmassági vizsgák?
Egyes szakoknál - például tanárképzésen és óvodapedagógus szaknál - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt vennetek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).