Felvételi szabályok: milyen szakokon tartanak gyakorlati vizsgákat?

A legtöbb alap- és osztatlan szakon nincsenek felvételi vizsgák, ám az általános szabály alól is van néhány kivétel.

  • Eduline

A legtöbb képzés esetében a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye alapján számítják, azonban vannak kivételek.

Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen a következő szakokon lehetséges a felsőoktatási intézmények gyakorlati vizsgát szerveztenk:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.

Milyen a pontszámítási rendszer a gyakorlati vizsgákon?

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – maximum 200 pontot szerezhettek. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.

Egy vagy két gyakorlati vizsga van a közismereti, kétszakos osztatlan tanárképzés egyes – művészeti jellegű – szakpárjain is. Amennyiben az egyik szakon emelt szintű érettségi alapján számolják ki a felvételi összpontszámot, azért többletpontot kaphattok. Más jogcímen ezeken a szakpárokon többletpontot nem kaphattok - írja a felvételi tájékoztató.

Fontos, hogy a gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A tervezett vizsgaidőpontokat ebben a táblázatban megnézhetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.