Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?

Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.

  • Eduline

Valóban szükséges emelt szintű érettségi, ahhoz hogy bekerüljek egy képzésre?

Röviden a válasz: igen. 2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel - írja a Felvi.

Ez alól kivételek a felsőoktatási szakképzések (az F jelzésű 4 féléves képzések a meghirdetésekben), továbbá azok az alapképzések, osztatlan képzések, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják. Ilyenek a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó képzések, az edző alapképzési szak, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van. Ezekről bővebben itt írtunk. Ha tanári képzésre jelentkeztek, akkor itt nézhetitek meg az alkamassági vizsga szabályait. Itt pedig arról olvashattok, mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között.

A szakok a felvételi követelmény szempontjából két csoportra oszlanak:

  • vannak olyan képzések, ahol bármely vizsgatárgyból lehet emelt szintű érettségi, függetlenül attól, hogy a képzésen az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelmények között milyen tárgyak szerepelnek. Ezeknek a szakoknak a listáját itt nézhetitek meg
  • illetve vannak olyan képzések, ahol a felvételi követelmény azonos az érettségi pontok számításához előírt követelménnyel

Ennek alapján az intézményi meghirdetéseknél az érettségi vizsgakövetelmények oszlopban ügyeljetek arra, hogy ha ott nem láttok emelt szintű érettségire utaló bejegyzést, akkor az csak arra vonatkozik, hogy azon a képzésen bármely tárgyból tehető emelt szintű érettségi vizsga (általános felvételi követelmény), és nem arra, hogy ott nincs ilyen követelmény - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Felvételi emelt szintű érettségi nélkül? Ilyen lehetőségeitek vannak idén

2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.