Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.
Valóban szükséges emelt szintű érettségi, ahhoz hogy bekerüljek egy képzésre?
Röviden a válasz: igen. 2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel - írja a Felvi.
Ez alól kivételek a felsőoktatási szakképzések (az F jelzésű 4 féléves képzések a meghirdetésekben), továbbá azok az alapképzések, osztatlan képzések, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják. Ilyenek a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó képzések, az edző alapképzési szak, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van. Ezekről bővebben itt írtunk. Ha tanári képzésre jelentkeztek, akkor itt nézhetitek meg az alkamassági vizsga szabályait. Itt pedig arról olvashattok, mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között.
A szakok a felvételi követelmény szempontjából két csoportra oszlanak:
Ennek alapján az intézményi meghirdetéseknél az érettségi vizsgakövetelmények oszlopban ügyeljetek arra, hogy ha ott nem láttok emelt szintű érettségire utaló bejegyzést, akkor az csak arra vonatkozik, hogy azon a képzésen bármely tárgyból tehető emelt szintű érettségi vizsga (általános felvételi követelmény), és nem arra, hogy ott nincs ilyen követelmény - hívja fel a figyelmet a Felvi.
Felvételi emelt szintű érettségi nélkül? Ilyen lehetőségeitek vannak idén
2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
