Nyelvvizsga és többletpont az idegen nyelvi érettségiért: itt van minden tudnivaló

Hogyan válthatjátok ki a nyelvvizsgát emelt szintű érettségivel, milyen bizonyítvánnyal egyenértékű a nemzetiségi, illetve a két tanítási nyelvű oktatásban tanulók érettségije, és hogyan kaphattok többletpontot a nyelvtudásért? Összegyűjtöttük a szabályokat.

  • Eduline

Mikor egyenértékű a nyelvvizsgával az idegen nyelvi érettségi?

Középfokú (B2) komplex államilag elismert nyelvvizsgának számít az emelt szintű idegen nyelvi érettségi, ha legalább 60 százalékot értek el. 40-59 százalékos eredmény esetén pedig alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával lesz egyenértékű az emelt szintű.

Középszintű idegen nyelvi érettségivel nem szerezhető nyelvvizsga. Az érettségit nyelvvizsgával nem lehet kiváltani. Mikor számít sikeresnek az emelt szintű érettségi és mikor jár érte többletpont? Itt nézhetitek meg.

Mi a helyzet a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű oktatással?

Ha a nemzetiségi nyelvű oktatásban tanuló diákok nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tesznek, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgát szerezhetnek, ha a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot érnek el, és középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát, ha emelt szinten 25-59 százalék között vagy középszinten legalább 80 százalékot teljesítenek. Ha középszinten 60-79 százalékot értek el, alapfokú (B1) komplex nyelvivzsgával lesz egyenértékű az érettségitek (feltéve, hogy még két vizsgatárgyból a nemzetiségi nyelven vizsgáztatok).

A két tanítási nyelvű iskolákban tanulók érettségije felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű, ha a célnyelvből tett emelt szintű érettségin legalább 60 százalékot értek el, az adott nyelven pedig még legalább másik két vizsgatárgyból sikeres középszintű vizsgát tettek.

Hány többletpontot kaphattok az érettségiért/nyelvvizsgáért?

A legalább 45 százalékos eredményű emelt szintű érettségiért 50 többletpontot kaphattok, feltéve, hogy az idegen nyelv az adott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy és a vizsga alapján számolják az érettségi pontok egy részét. Középfokú, komplex nyelvvizsgáért 28, felsőfokú, komplex nyelvvizsgáért 40 többletpontot kaphattok.

Fontos szabály ugyanakkor, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek, a többletpontokat csak egyszer, a számotokra kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Ugyanazon nyelvből pedig csak egy nyelvvizsgáért kapható többletpont.

Ezeket a dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezési határidőig

Milyen dokumentumokat pótolhattok a felvételi hiánypótlási időszakában? Itt vannak a legfontosabb infók a dokumentumokról.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.