Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nyilvánosságra hozták csütörtök délután a felvi.hu oldalon a februárban induló keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 4616-an nyertek felvételt a több mint hatezer jelentkezőből.
A hivatal tájékoztatása alapján felsőoktatási szakképzésre 116, alapképzésre 898, mesterképzésre pedig 3602 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbbek a műszaki és a gazdaságtudományi mesterképzések voltak: ezekre mintegy 1300, illetve 1100 hallgató nyert felvételt. A legtöbb jelentkező (1025) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, ezt követi a Szent István Egyetem 384 és a Debreceni Egyetem 359 felvett jelentkezővel.
A felvételi eljárás hitelesítési időszaka tavaly november 22-én zárult, és összesen 6023-an nyújtottak be jelentkezést az E-felvételiben. Az első helyen megjelölt jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzésre 4462-en (közülük 4207-en állami ösztöndíjas formára), alapképzésre 1419-en, felsőoktatási szakképzésre pedig 142-en jelentkeztek. A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények csak mesterképzéseket hirdethettek meg magyar állami ösztöndíjas formában.
A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak a legnépszerűbbek.
A ponthatárok alapján mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. Előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok (például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező) miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőről besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetővé válásáról pedig elektronikus levélben értesíti a jelentkezőket legkésőbb január 25-ig. A besorolási határozat szintén az E-felvételi felületéről tölthető le.
A besorolást nyert jelentkezőnek az érintett felsőoktatási intézmény felvételi határozatot küld, és tájékoztatja a felvett diákot a hallgatói jogviszony létesítésének feltételeként meghatározott beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is. A besorolási döntés ellen jogorvoslattal lehet élni, ennek szabályait a felvételi tájékoztatóban lehet olvasni.
Itt vannak a 2020-as keresztféléves felvételi ponthatárai
Közzétették az idei keresztféléves felvételi ponthatárait, több mint hatezer felvételiző tudta meg, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.