Hét fontos szabály, amit teljesítenetek kell, hogy bekerülhessetek egyetemre

Idén felvételiztek, akkor fontos, hogy a ponthatár elérése mellett más feltételeknek is megfeleljetek. Mit kell teljesíteni a 2020-as eljárásban? Összeszedtük.

  • Eduline

1.) A jelentkezési határidőig érvényesen jelentkeztek

Már korábban összeszedtük, mikor érvényes egy felvételi jelentkezés. Erről bővebben itt olvashattok. Fontos, hogy a nem hitelesített elektronikus jelentkezés a hitelesítésre rendelkezésre álló határidőn túl nem fogadható el, a jelentkezés érvénytelenségéhez vezet - áll a felvételi tájékoztatóban.

2.) Továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik

Alap- és osztatlan képzés esetén érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzés esetén pedig felsőfokú végzettséggel. Ha mesterképzésre jelentkeztek, akkor itt nézhetitek meg a feltételeket.

3.) Teljesítitek a felvételi követelményt

Mivel idén már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije van, fontos az is, hogy ezt a kritériumot hogyan tudjátok teljesíteni. Ugyanis minden szakon más-más emelt szintű érettségit írnak elő felvételi követelményként. Erre utal a következő pont is:

4.) Teljesítitek a meghatározott érettségi követelményt

Fontos, hogy a felvételi követelményként előírt és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz. Erről bővebben itt olvashattok.

Emelt szintű érettségiért továbbra is összesen 100 pontot kaphattok, vagyis két emelt szintű vizsga számítható be. Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg

5.) Eléritek a minimumponthatárt

Ahhoz, hogy bekerüljetek, el kell érnetek a minden szakra érvényes minimumpontszámot is: ez alap- és osztatlan képzés esetén 280 pont, amelyet az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell megszereznetek. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.

6.) Megvan a felvételi pontotok is

Ez csak nyár elején fog kiderülni, de van, amivel már most számolhattok. Ahogy már mi is számtalanszor megírtuk, idén is vannak olyan képzések, ahol előzetes ponthatárokat kell megugraniuk a jelentkezőknek. Arról, hogy a 41 előre meghatározott szakon milyen ponthatárokat kell elérnetek, itt olvashattok bővebben.

7.) Megfeleltek az egyéb feltételeknek is

Például alkalmassági vizsga vagy orvosi alkalmassági vizsga. A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát. A gyakorlati vagy alkalmassági vizsgákról itt olvashattok el mindent.

Felvételizők, figyelem! Csak így lesz érvényes a jelentkezésetek

Hamarosan minden felvételizőnek dönteni kell és lassan fel kell állítania a végleges felvételi sorrendet. De mikor lesz érvényes a jelentkezés?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.