Hét fontos szabály, amit teljesítenetek kell, hogy bekerülhessetek egyetemre

Idén felvételiztek, akkor fontos, hogy a ponthatár elérése mellett más feltételeknek is megfeleljetek. Mit kell teljesíteni a 2020-as eljárásban? Összeszedtük.

  • Eduline

1.) A jelentkezési határidőig érvényesen jelentkeztek

Már korábban összeszedtük, mikor érvényes egy felvételi jelentkezés. Erről bővebben itt olvashattok. Fontos, hogy a nem hitelesített elektronikus jelentkezés a hitelesítésre rendelkezésre álló határidőn túl nem fogadható el, a jelentkezés érvénytelenségéhez vezet - áll a felvételi tájékoztatóban.

2.) Továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik

Alap- és osztatlan képzés esetén érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzés esetén pedig felsőfokú végzettséggel. Ha mesterképzésre jelentkeztek, akkor itt nézhetitek meg a feltételeket.

3.) Teljesítitek a felvételi követelményt

Mivel idén már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije van, fontos az is, hogy ezt a kritériumot hogyan tudjátok teljesíteni. Ugyanis minden szakon más-más emelt szintű érettségit írnak elő felvételi követelményként. Erre utal a következő pont is:

4.) Teljesítitek a meghatározott érettségi követelményt

Fontos, hogy a felvételi követelményként előírt és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz. Erről bővebben itt olvashattok.

Emelt szintű érettségiért továbbra is összesen 100 pontot kaphattok, vagyis két emelt szintű vizsga számítható be. Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg

5.) Eléritek a minimumponthatárt

Ahhoz, hogy bekerüljetek, el kell érnetek a minden szakra érvényes minimumpontszámot is: ez alap- és osztatlan képzés esetén 280 pont, amelyet az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell megszereznetek. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.

6.) Megvan a felvételi pontotok is

Ez csak nyár elején fog kiderülni, de van, amivel már most számolhattok. Ahogy már mi is számtalanszor megírtuk, idén is vannak olyan képzések, ahol előzetes ponthatárokat kell megugraniuk a jelentkezőknek. Arról, hogy a 41 előre meghatározott szakon milyen ponthatárokat kell elérnetek, itt olvashattok bővebben.

7.) Megfeleltek az egyéb feltételeknek is

Például alkalmassági vizsga vagy orvosi alkalmassági vizsga. A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát. A gyakorlati vagy alkalmassági vizsgákról itt olvashattok el mindent.

Felvételizők, figyelem! Csak így lesz érvényes a jelentkezésetek

Hamarosan minden felvételizőnek dönteni kell és lassan fel kell állítania a végleges felvételi sorrendet. De mikor lesz érvényes a jelentkezés?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.