Közel jártok a diplomaszerzéshez, vagy már meg is van, de úgy döntöttetek, mégis szeretnétek továbbtanulni? Esetleg még van időtök, de szeretnétek előre tájékozódni? Most összeszedtünk mindent, amit érdemes tudni, ha mesterképzésre jelentkeztek.
Pár hét maradt az egyetemi jelentkezés határidejéig, ami nem csak az alapképzésre jelentkezőknek fontos, hanem a mesterképzésre felvételizőkre is vonatkozik.
Kik jelentkezhetnek mesterszakos képzésekre?
Mesterképzésre bárki jelentkezhet, aki megszerezte - vagy a felvételi évében megszerzi - a BA-s diplomát (alapképzés), vagy 2006 előtt szerzett főiskolai végzettséget. Fontos azonban, nem mindegy milyen (alap)szakról milyen képzésre szeretnétek jelentkezni. Az egyetemek figyelik az úgynevezett szakterületi kreditértéket, amit érdemes szem előtt tartani még mielőtt beadnátok a jelentkezéseteket.
Ezzel kapcsolatban a felvételi tájékoztatóban találhattok tájékoztatókat a kreditelismeréssel kapcsolatban, amit ide kattintva elérhettek, de ha már van konkrét elképzelésetek a szakot illetően, az egyetemek honlapján is elérhetők ezzel kapcsolatos tájékoztatók.
De hogyan is működnek ezek a kreditek?
Ha az alapdiplomátok önmagában eléri a teljes kreditértéket, akkor a jelentkezésen kívül semmi más teendőtök nincsen. Más esetben viszont kreditelismerési eljárást kell indítanotok, amiben megállapítják a szakterületi kreditértéketeket. Minden képzésen van egy meghatározott minimumszán, amit ha nem értek el, sajnos kerülhettek be. Ha elegendő a kreditetek akkor folytathatjátok a jelentkezést, viszont a hiányzó szakmai tárgyakat később be kell pótolnotok.
Ha még a jelentkezés előtt tudni szeretnétek, hogy megfelelő-e a diplomátok a szakra, van lehetőség előzetesen is végigmenni ezen az eljáráson. Ha nem vagytok biztosak a felvételben, érdemes lehet előre gondolkodni, hogy még legyen időtök az újratervezésre.
Mikor húzzák a ponthatárokat a 2020-as felvételin?
Idén felvételiztek? Kíváncsiak vagytok, hogy mikor derül ki, felvettek-e benneteket a megjelölt egyetemre vagy főiskolára? Ezt a dátumot már most érdemes megjegyeznetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
