Minden, amit a mesterképzésekről tudni kell: szabályok, határidők, kreditek

Közel jártok a diplomaszerzéshez, vagy már meg is van, de úgy döntöttetek, mégis szeretnétek továbbtanulni? Esetleg még van időtök, de szeretnétek előre tájékozódni? Most összeszedtünk mindent, amit érdemes tudni, ha mesterképzésre jelentkeztek.

  • Eduline

Pár hét maradt az egyetemi jelentkezés határidejéig, ami nem csak az alapképzésre jelentkezőknek fontos, hanem a mesterképzésre felvételizőkre is vonatkozik.

Kik jelentkezhetnek mesterszakos képzésekre?

Mesterképzésre bárki jelentkezhet, aki megszerezte - vagy a felvételi évében megszerzi - a BA-s diplomát (alapképzés), vagy 2006 előtt szerzett főiskolai végzettséget. Fontos azonban, nem mindegy milyen (alap)szakról milyen képzésre szeretnétek jelentkezni. Az egyetemek figyelik az úgynevezett szakterületi kreditértéket, amit érdemes szem előtt tartani még mielőtt beadnátok a jelentkezéseteket.

Ezzel kapcsolatban a felvételi tájékoztatóban találhattok tájékoztatókat a kreditelismeréssel kapcsolatban, amit ide kattintva elérhettek, de ha már van konkrét elképzelésetek a szakot illetően, az egyetemek honlapján is elérhetők ezzel kapcsolatos tájékoztatók.

De hogyan is működnek ezek a kreditek?

Ha az alapdiplomátok önmagában eléri a teljes kreditértéket, akkor a jelentkezésen kívül semmi más teendőtök nincsen. Más esetben viszont kreditelismerési eljárást kell indítanotok, amiben megállapítják a szakterületi kreditértéketeket. Minden képzésen van egy meghatározott minimumszán, amit ha nem értek el, sajnos kerülhettek be. Ha elegendő a kreditetek akkor folytathatjátok a jelentkezést, viszont a hiányzó szakmai tárgyakat később be kell pótolnotok.

Ha még a jelentkezés előtt tudni szeretnétek, hogy megfelelő-e a diplomátok a szakra, van lehetőség előzetesen is végigmenni ezen az eljáráson. Ha nem vagytok biztosak a felvételben, érdemes lehet előre gondolkodni, hogy még legyen időtök az újratervezésre.

Mikor húzzák a ponthatárokat a 2020-as felvételin?

Idén felvételiztek? Kíváncsiak vagytok, hogy mikor derül ki, felvettek-e benneteket a megjelölt egyetemre vagy főiskolára? Ezt a dátumot már most érdemes megjegyeznetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.