Hamarosan kiderül, kik kezdhetik meg az egyetemi tanulmányaikat februárban. Ma derülnek ki a keresztféléves felvételi ponthatárai.
A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező melyik általa megjelölt képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre kerülhet be, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.
Fontos, hogy ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, viszont a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el. Mikor nem indul el egy szak? Erről bővebben itt olvashattok.
Mi a teendő a ponthatárok után?
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetővé válásáról pedig elektronikus levélben értesíti a jelentkezőket legkésőbb 2020. január 25-ig. A besorolási határozat szintén az E-felvételi felületéről tölthető le - írja a felvételi tájékoztató.
A besorolást nyert jelentkezőnek az érintett felsőoktatási intézmény később felvételi határozatot küld, és tájékoztatja a felvett jelentkezőt a hallgatói jogviszony létesítésének feltételeként meghatározott beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.
Mikor húzzák a ponthatárokat a 2020-as felvételin?
Idén felvételiztek? Kíváncsiak vagytok, hogy mikor derül ki, felvettek-e benneteket a megjelölt egyetemre vagy főiskolára? Ezt a dátumot már most érdemes megjegyeznetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
