Minden, amit a mesterképzésekről tudni kell: szabályok, határidők, kreditek

Közel jártok a diplomaszerzéshez, vagy már meg is van, de úgy döntöttetek, mégis szeretnétek továbbtanulni? Esetleg még van időtök, de szeretnétek előre tájékozódni? Most összeszedtünk mindent, amit érdemes tudni, ha mesterképzésre jelentkeztek.

  • Eduline

Pár hét maradt az egyetemi jelentkezés határidejéig, ami nem csak az alapképzésre jelentkezőknek fontos, hanem a mesterképzésre felvételizőkre is vonatkozik.

Kik jelentkezhetnek mesterszakos képzésekre?

Mesterképzésre bárki jelentkezhet, aki megszerezte - vagy a felvételi évében megszerzi - a BA-s diplomát (alapképzés), vagy 2006 előtt szerzett főiskolai végzettséget. Fontos azonban, nem mindegy milyen (alap)szakról milyen képzésre szeretnétek jelentkezni. Az egyetemek figyelik az úgynevezett szakterületi kreditértéket, amit érdemes szem előtt tartani még mielőtt beadnátok a jelentkezéseteket.

Ezzel kapcsolatban a felvételi tájékoztatóban találhattok tájékoztatókat a kreditelismeréssel kapcsolatban, amit ide kattintva elérhettek, de ha már van konkrét elképzelésetek a szakot illetően, az egyetemek honlapján is elérhetők ezzel kapcsolatos tájékoztatók.

De hogyan is működnek ezek a kreditek?

Ha az alapdiplomátok önmagában eléri a teljes kreditértéket, akkor a jelentkezésen kívül semmi más teendőtök nincsen. Más esetben viszont kreditelismerési eljárást kell indítanotok, amiben megállapítják a szakterületi kreditértéketeket. Minden képzésen van egy meghatározott minimumszán, amit ha nem értek el, sajnos kerülhettek be. Ha elegendő a kreditetek akkor folytathatjátok a jelentkezést, viszont a hiányzó szakmai tárgyakat később be kell pótolnotok.

Ha még a jelentkezés előtt tudni szeretnétek, hogy megfelelő-e a diplomátok a szakra, van lehetőség előzetesen is végigmenni ezen az eljáráson. Ha nem vagytok biztosak a felvételben, érdemes lehet előre gondolkodni, hogy még legyen időtök az újratervezésre.

Mikor húzzák a ponthatárokat a 2020-as felvételin?

Idén felvételiztek? Kíváncsiak vagytok, hogy mikor derül ki, felvettek-e benneteket a megjelölt egyetemre vagy főiskolára? Ezt a dátumot már most érdemes megjegyeznetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.