Hamarosan jönnek a felvételi ponthatárok - már megnézhetitek a pontszámaitokat

Várhatóan január 23-án hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, a háttérben pedig már zajlik a beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása - írja a Felvi.

  • Eduline

A január 9-ig leadott kérelmek és benyújtott dokumentumok feldolgozása folyamatosan zajlik, egészen a január 23-i ponthatár-megállapítást megelőző napokig - írja a Felvi.

A felvételi összpontszámok a feldolgozottság függvényében alakulnak. Így ha egy újonnan feldolgozott dokumentum hatással van a jelentkezői összpontszámra, a változás csak a dokumentum feldolgozását követő napon jelenik meg a pontszámban - teszik hozzá.

Az E-felvételi Jelentkezések és pontszámok menüpontjában nézhetitek meg az egyes jelentkezési helyeiken számított felvételi összpontszámotokat és annak részleteit.

Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedug e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig.

A besorolást nyert jelentkezőnek az érintett felsőoktatási intézmény úgynevezett felvételi határozatot küld, és tájékoztatja a felvetteket az egyetemi beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.

Keresztféléves felvételi: mi jön a ügyintézési időszak után?

Tegnap véget ért a 2020-as keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Most összeszedtük, milyen fontos teendők vagy határidők várnak a felvételizőkre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.