Hogyan kerülhettek be egyetemre, főiskolára gyengébb középiskolai jegyekkel?

A 2020-as felvételin is lehet duplázni az érettségi pontokat? Hogyan kell kérni ezt a pontszámítási módot? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 2020-ban is maximum 500 pontot szerezhettek. 400 pont a tanulmányi és érettségi pontokból tevődik össze, ezen felül pedig még 100 többletpontot kaphattok.

Azt, hogy az előbbi 400 pontból mennyit értek el, az idén is kétféleképpen lehet kiszámolni: vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontokat - az utóbbi lehetőség azoknak jöhet jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik.

A tanulmányi pontok egyik felét (100 pont) ugyanis öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi eredményeinek összeadásával, majd kettővel való megszorzásával számolják. A másik feléhez (100 pont) pedig a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményét átlagolják, egész számra kerekítve.

Az érettségi pontoknál ezzel szemben csak annak a két tárgynak az érettségi vizsgája számít, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható - a két százalékos eredményt adják össze. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok, kalkulátorunk használatához pedig itt találtok segítséget.

Amiatt nem kell aggódnotok, hogy rosszul kalkuláltok és végül a lehetségesnél keveseb bpontotok lesz, ugyanis az E-felvételi rendszere automatikusan azt a pontszámítási módot alkalmazza, amely előnyösebb a számotokra.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?

Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.