Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon

A 2020-as felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők középiskolai és érettségi eredményükkel, nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségikkel, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezéseikkel, OKJ-s szakképesítésükkel együtt. A felvételizőknek több feltételnek is meg kell felelniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni bármelyik alap- vagy osztatlan szakra. Az első feltétel a minimumponthatár elérése: akik az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért kapott pluszpontokkal együtt, de egyéb jogcímen járó többlet nélkül 280-nál kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetik meg tanulmányaikat. A végleges ponthatár ennél azonban várhatóan jóval magasabb lesz: 2020 júliusának második felében, a ponthatárhúzás estéjén derül majd ki, hogy milyen teljesítmény kellett a különböző szakokon a bejutáshoz, az államilag támogatott és az önköltséges hely megszerzéséhez.

A második feltétel a 2020-as felvételin újdonság: alap- és osztatlan képzésre csak azok kerülhetnek be, akiknek legalább egy emelt szintű érettségijük (vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelük) van.

Pontduplázás

A 2020-as felsőoktatási felvételire jelentkezők – ha alap- vagy osztatlan szakot jelölnek meg – kétféleképpen kalkulálhatnak a pontjaikkal. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontszámukat. Mindkét esetben az így kapott végeredményhez kell hozzáadni a különböző többletpontokat. Ha valaki diplomásként jelentkezik újabb alap- vagy osztatlan képzésre, a kiválasztott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítése alapján is meghatározhatja felvételi pontszámát (a 280 és a 400 pont között arányosan kell megállapítani), ehhez kell hozzáadni a nyelvvizsgáért, a versenyeredményekért, az OKJ-s végzettségért, valamint az esélyegyenlőségi jogcímen kapott többletpontokat.

Tanulmányi pontok száma: maximum 200

A felsőoktatásba jelentkezők a középiskolai érdemjegyeikkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100 + 100 pontot szerezhetnek.

A felvételizőknek először öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi eredményeit kell összeadniuk, majd kettővel megszorozniuk. Az idegen nyelvnél fontos, hogy a diáknak legalább két évig kellett tanulnia. A természettudományos tárgy esetében vagy olyat kell választani, amit legalább két évig tanult a jelentkező, vagy két olyat, amit egy-egy évig. Természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természetismeret és a természettudomány. A magyar nyelv és irodalom esetében a két tárgy számtani átlagával kell számolni.

Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont

Az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi százalékos eredményének átlagát kell kiszámolni – egész számra kerekítve.

 Érettségi pontok száma: maximum 200

Az érettségi pontok kiszámításához csak annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményével kell kalkulálni, amely a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kötelező vagy választható. Tantárgyanként maximum 100 pontot lehet szerezni, vagyis a 80 százalékos érettségi 80, a 63 százalékos 63 pontot ér, s ha ezt a két eredményt éri el a jelentkező, akkor ebben az esetben 143 pontot szerez a maximális 200-ból – függetlenül attól, hogy az érettségi közép- vagy emelt szintű. Ha a felvételiző az adott képzésen választható tárgyak közül többől is érettségit tett, a két legjobb eredményűvel kell számolnia.

Ez a cikk a 2020-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG Diploma 2020 kiadványban a korábbi szabályok alapján az szerepel, hogy csak a második emelt szintű érettségiért kaphatnak a felvételizők többletpontot - a felvételi azóta megváltoztatott, pontszámítási szabályai alapján már az első emelt szintű érettségiért is jár 50 többletpont.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.