Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin – az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Cikkünk első részében többek között a tanulmányi pontokról és az érettségivel megszerzett pontokról olvashattok.
Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon
A 2020-as felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők középiskolai és érettségi eredményükkel, nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségikkel, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezéseikkel, OKJ-s szakképesítésükkel együtt. A felvételizőknek több feltételnek is meg kell felelniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni bármelyik alap- vagy osztatlan szakra. Az első feltétel a minimumponthatár elérése: akik az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért kapott pluszpontokkal együtt, de egyéb jogcímen járó többlet nélkül 280-nál kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetik meg tanulmányaikat. A végleges ponthatár ennél azonban várhatóan jóval magasabb lesz: 2020 júliusának második felében, a ponthatárhúzás estéjén derül majd ki, hogy milyen teljesítmény kellett a különböző szakokon a bejutáshoz, az államilag támogatott és az önköltséges hely megszerzéséhez.
A második feltétel a 2020-as felvételin újdonság: alap- és osztatlan képzésre csak azok kerülhetnek be, akiknek legalább egy emelt szintű érettségijük (vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelük) van.
Pontduplázás
A 2020-as felsőoktatási felvételire jelentkezők – ha alap- vagy osztatlan szakot jelölnek meg – kétféleképpen kalkulálhatnak a pontjaikkal. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontszámukat. Mindkét esetben az így kapott végeredményhez kell hozzáadni a különböző többletpontokat. Ha valaki diplomásként jelentkezik újabb alap- vagy osztatlan képzésre, a kiválasztott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítése alapján is meghatározhatja felvételi pontszámát (a 280 és a 400 pont között arányosan kell megállapítani), ehhez kell hozzáadni a nyelvvizsgáért, a versenyeredményekért, az OKJ-s végzettségért, valamint az esélyegyenlőségi jogcímen kapott többletpontokat.
Tanulmányi pontok száma: maximum 200
A felsőoktatásba jelentkezők a középiskolai érdemjegyeikkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100 + 100 pontot szerezhetnek.
A felvételizőknek először öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi eredményeit kell összeadniuk, majd kettővel megszorozniuk. Az idegen nyelvnél fontos, hogy a diáknak legalább két évig kellett tanulnia. A természettudományos tárgy esetében vagy olyat kell választani, amit legalább két évig tanult a jelentkező, vagy két olyat, amit egy-egy évig. Természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természetismeret és a természettudomány. A magyar nyelv és irodalom esetében a két tárgy számtani átlagával kell számolni.
Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont
Az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi százalékos eredményének átlagát kell kiszámolni – egész számra kerekítve.
Érettségi pontok száma: maximum 200
Az érettségi pontok kiszámításához csak annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményével kell kalkulálni, amely a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kötelező vagy választható. Tantárgyanként maximum 100 pontot lehet szerezni, vagyis a 80 százalékos érettségi 80, a 63 százalékos 63 pontot ér, s ha ezt a két eredményt éri el a jelentkező, akkor ebben az esetben 143 pontot szerez a maximális 200-ból – függetlenül attól, hogy az érettségi közép- vagy emelt szintű. Ha a felvételiző az adott képzésen választható tárgyak közül többől is érettségit tett, a két legjobb eredményűvel kell számolnia.
Ez a cikk a 2020-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG Diploma 2020 kiadványban a korábbi szabályok alapján az szerepel, hogy csak a második emelt szintű érettségiért kaphatnak a felvételizők többletpontot - a felvételi azóta megváltoztatott, pontszámítási szabályai alapján már az első emelt szintű érettségiért is jár 50 többletpont.
A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.
Elindult a 2020-as felvételi jelentkezés: itt találjátok a meghirdetett szakok listáját
Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.