Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.
Lezárult a 2020-as keresztféléves felvételi jelentkezésének hitelesítési időszaka, összesen 6023-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára - írtuk meg korábban az Oktatási Hivatal adatai alapján. Ez volt az utolsó olyan felsőoktatási felvételi lehetősége a diákoknak, amelynek során még nem voltak érvényesek a 2020-as felvételi változásai. Vagyis még kötelező emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak a kiszemelt képzésre a hallgatók, ha arra külön feltételként tényleg nem kötelező érettségi vizsgát emelt szinten teljesíteni.
Az előző évekhez képest a felvételi jelentkezők száma némi emelkedést mutat: 2012 óta ugyanis most először haladta meg a jelentkezők száma a hatezer főt. Tavaly és tavalyelőtt alig 5300-5400 között alakult a keresztféléves felvételizők száma.
Bekerülni azonban még kevesebben kerültek be. A 2019-es felvételin például 5293 jelentkezőböl több mint ezer fővel kevesebb, 4187 hallgató kezdhette meg tanulmányait a felsőoktatásban. Ugyanakkor a mostani jelentkezés lehetséges, hogy a felvételi szigorítás miatt ugrott meg?
A változások
A legújabb kormányzati döntés értelmében már nem kötelező a kötelező középfokú nyelvvizsga, így a 2020-as általános felvételi jelentkezéshez egy kötelezően emelt szintű érettségire vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélre lesz szükség. A minimumponthatárról, és az egyes képzésekre vonatkozó követelményekről itt olvashattok.
Ezek a legnépszerűbb képzések a 2020-as keresztféléves felvételin
Több mint hatezren jelentkeztek a 2020 februárjában induló keresztféléves képzésekre.
A keresztféléves felvételin január 9-ig még van lehetőség dokumentumpótlásra, sőt sorrendmódosításra is. A ponthatárokat pedig várhatóan január 23-án hirdetik ki a Felvin. További teendőkről, részletes szabályokról itt olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
