Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.
Lezárult a 2020-as keresztféléves felvételi jelentkezésének hitelesítési időszaka, összesen 6023-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára - írtuk meg korábban az Oktatási Hivatal adatai alapján. Ez volt az utolsó olyan felsőoktatási felvételi lehetősége a diákoknak, amelynek során még nem voltak érvényesek a 2020-as felvételi változásai. Vagyis még kötelező emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak a kiszemelt képzésre a hallgatók, ha arra külön feltételként tényleg nem kötelező érettségi vizsgát emelt szinten teljesíteni.
Az előző évekhez képest a felvételi jelentkezők száma némi emelkedést mutat: 2012 óta ugyanis most először haladta meg a jelentkezők száma a hatezer főt. Tavaly és tavalyelőtt alig 5300-5400 között alakult a keresztféléves felvételizők száma.
Bekerülni azonban még kevesebben kerültek be. A 2019-es felvételin például 5293 jelentkezőböl több mint ezer fővel kevesebb, 4187 hallgató kezdhette meg tanulmányait a felsőoktatásban. Ugyanakkor a mostani jelentkezés lehetséges, hogy a felvételi szigorítás miatt ugrott meg?
A változások
A legújabb kormányzati döntés értelmében már nem kötelező a kötelező középfokú nyelvvizsga, így a 2020-as általános felvételi jelentkezéshez egy kötelezően emelt szintű érettségire vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélre lesz szükség. A minimumponthatárról, és az egyes képzésekre vonatkozó követelményekről itt olvashattok.
Ezek a legnépszerűbb képzések a 2020-as keresztféléves felvételin
Több mint hatezren jelentkeztek a 2020 februárjában induló keresztféléves képzésekre.
A keresztféléves felvételin január 9-ig még van lehetőség dokumentumpótlásra, sőt sorrendmódosításra is. A ponthatárokat pedig várhatóan január 23-án hirdetik ki a Felvin. További teendőkről, részletes szabályokról itt olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
