Őszi érettségi: ennyi szóbeli vizsgát tesznek a diákok az idén

Az emelt szintű szóbelik hétfőn értek véget, az érettségi időszak jövő héten folytatódik a középszintű szóbeli vizsgákkal. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Befejeződtek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák: 2019. november 7–11. között 49 tárgyból, 63 helyszínen, 576 tantárgyi bizottság előtt több mint 6950 vizsgát tettek az érettségizők - írja honlapján az Oktatási Hivatal.

A középszintű szóbeliket november 18–22. között tartják: 115 helyszínen, 131 bizottság előtt közel 3100 vizsgát tesznek a diákok az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban. A vizsgabizottságok a középszintű szóbelik után hirdetik ki az érettségi eredményeket.

A végleges százalékos eredmény és osztályzat az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért eredményből áll össze, az írásbelinek ugyanakkor nagyobb a súlya. Ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin, a szóbelin és az írásbelin külön-külön, illetve idegen nyelvi vizsga esetén mind az összes vizsgarészből legalább 12 százalékos eredményt, összesen pedig legalább 25 százalékos eredményt kell elérnetek.

A szóbelik pontozásáról és a fellebbezés lehetőségéről itt olvashattok részletesen, az őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Érettségi: ezekben az esetekben kell újra vizsgázni

Pénteken elkezdődött az őszi érettségi időszak, több mint tízezren adnak számot a tudásukról. Mi történik, ha nem sikerül a vizsga? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.