Őszi érettségi: ennyi szóbeli vizsgát tesznek a diákok az idén

Az emelt szintű szóbelik hétfőn értek véget, az érettségi időszak jövő héten folytatódik a középszintű szóbeli vizsgákkal. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Befejeződtek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák: 2019. november 7–11. között 49 tárgyból, 63 helyszínen, 576 tantárgyi bizottság előtt több mint 6950 vizsgát tettek az érettségizők - írja honlapján az Oktatási Hivatal.

A középszintű szóbeliket november 18–22. között tartják: 115 helyszínen, 131 bizottság előtt közel 3100 vizsgát tesznek a diákok az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban. A vizsgabizottságok a középszintű szóbelik után hirdetik ki az érettségi eredményeket.

A végleges százalékos eredmény és osztályzat az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért eredményből áll össze, az írásbelinek ugyanakkor nagyobb a súlya. Ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin, a szóbelin és az írásbelin külön-külön, illetve idegen nyelvi vizsga esetén mind az összes vizsgarészből legalább 12 százalékos eredményt, összesen pedig legalább 25 százalékos eredményt kell elérnetek.

A szóbelik pontozásáról és a fellebbezés lehetőségéről itt olvashattok részletesen, az őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Érettségi: ezekben az esetekben kell újra vizsgázni

Pénteken elkezdődött az őszi érettségi időszak, több mint tízezren adnak számot a tudásukról. Mi történik, ha nem sikerül a vizsga? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.