Őszi érettségi: ennyi szóbeli vizsgát tesznek a diákok az idén

Az emelt szintű szóbelik hétfőn értek véget, az érettségi időszak jövő héten folytatódik a középszintű szóbeli vizsgákkal. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Befejeződtek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák: 2019. november 7–11. között 49 tárgyból, 63 helyszínen, 576 tantárgyi bizottság előtt több mint 6950 vizsgát tettek az érettségizők - írja honlapján az Oktatási Hivatal.

A középszintű szóbeliket november 18–22. között tartják: 115 helyszínen, 131 bizottság előtt közel 3100 vizsgát tesznek a diákok az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban. A vizsgabizottságok a középszintű szóbelik után hirdetik ki az érettségi eredményeket.

A végleges százalékos eredmény és osztályzat az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért eredményből áll össze, az írásbelinek ugyanakkor nagyobb a súlya. Ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin, a szóbelin és az írásbelin külön-külön, illetve idegen nyelvi vizsga esetén mind az összes vizsgarészből legalább 12 százalékos eredményt, összesen pedig legalább 25 százalékos eredményt kell elérnetek.

A szóbelik pontozásáról és a fellebbezés lehetőségéről itt olvashattok részletesen, az őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Érettségi: ezekben az esetekben kell újra vizsgázni

Pénteken elkezdődött az őszi érettségi időszak, több mint tízezren adnak számot a tudásukról. Mi történik, ha nem sikerül a vizsga? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.