Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is üdvözli a kormány döntését, amellyel eltörölte a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez a kötelező középfokú nyelvvizsgát előíró rendelkezést.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését. Közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna, és példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta. Hozzátette: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.
A szakszervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: korábban több nyilatkozatban, tárgyaláson is határozottan kérték: törölje el a kormány a kötelező nyelvvizsgát, amelyet a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez követelt meg.
A PSZ egyetért azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét - írták korábban.
A szakszervezet szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.
A PSZ is támogatja a kötelező nyelvvizsga eltörlését - várják a kormány döntését
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli, ha a kormány eltöröli a felvételi szigorítást, és kiveszi a kötelező középfokú nyelvvizsga feltételét a rendeletből - írják közleményükben.
A PSZ többször egyértelművé tette: a pedagógusképzést is ellehetetleníti a kormányrendelet, hiszen például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55 százalék) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás - írták.
A HÖOK üdvözli a nyelvvizsga-követelmény eltörlését, ezzel a középiskolai nyelvoktatás is változhat
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, és a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.