Őszi érettségi: mi történik, ha nem sikerül jól a szintemelő vizsga?

Már van érettségitek, de a felvételi miatt idén ősszel szintemelő vizsgát tesztek? Mutatjuk, mi a következménye, ha nem sikerül jól az újabb vizsga.

  • Eduline

Ha már van érettségi bizonyítványotok, de most szintemelő vizsgát tesztek valamelyik tárgyból, és az nem sikerül olyan jól, mint vártátok, nem muszáj felhasználnotok a 2020-as felvételin. Az érettségi megszerzése után tett vizsgák eredményéről, ha legalább elégséges eredményt értek el, érettségi tanúsítványt kaptok, ha pedig sikertelen lesz a vizsga, törzslapkivonatot állítanak ki.

Ugyanez a helyzet, ha kiegészítő vizsgát tesztek - vagyis olyan tárgyból vizsgáztok, amelyből még nincs érettségitek -, illetve akkor is, ha ugyanazt a vizsgát ismétlitek a jobb eredmény érdekében. Az érettségi pontszámítási szabályairól itt olvashattok.

A 2020-as felsőoktatási felvételin már kötelező lesz egy emelt szintű érettségi és egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsga az egyetemre, főiskolára való bekerüléshez. Emelt szintű idegen nyelvi érettségivel akár mindkettőt kipipálhatjátok: a részleteket itt találjátok.

Nem mindegy ugyanakkor, hogy melyik tárgyból tesztek emelt szintű vizsgát: azt, hogy hogyan deríthetitek ki, mi a kiszemelt szakon a pontos követelmény, itt nézhetitek meg.

Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt, a 2020-as felvételivel kapcsolatos tudnivalókat pedig itt találjátok.

Jövőre már csak így lehet bekerülni az egyetemre: itt vannak a pontos részletek

Fontos kérdésre válaszolunk: milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Itt vannak a válaszok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.