Már van érettségitek, de a felvételi miatt idén ősszel szintemelő vizsgát tesztek? Mutatjuk, mi a következménye, ha nem sikerül jól az újabb vizsga.
Ha már van érettségi bizonyítványotok, de most szintemelő vizsgát tesztek valamelyik tárgyból, és az nem sikerül olyan jól, mint vártátok, nem muszáj felhasználnotok a 2020-as felvételin. Az érettségi megszerzése után tett vizsgák eredményéről, ha legalább elégséges eredményt értek el, érettségi tanúsítványt kaptok, ha pedig sikertelen lesz a vizsga, törzslapkivonatot állítanak ki.
Ugyanez a helyzet, ha kiegészítő vizsgát tesztek - vagyis olyan tárgyból vizsgáztok, amelyből még nincs érettségitek -, illetve akkor is, ha ugyanazt a vizsgát ismétlitek a jobb eredmény érdekében. Az érettségi pontszámítási szabályairól itt olvashattok.
A 2020-as felsőoktatási felvételin már kötelező lesz egy emelt szintű érettségi és egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsga az egyetemre, főiskolára való bekerüléshez. Emelt szintű idegen nyelvi érettségivel akár mindkettőt kipipálhatjátok: a részleteket itt találjátok.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy melyik tárgyból tesztek emelt szintű vizsgát: azt, hogy hogyan deríthetitek ki, mi a kiszemelt szakon a pontos követelmény, itt nézhetitek meg.
Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt, a 2020-as felvételivel kapcsolatos tudnivalókat pedig itt találjátok.
Jövőre már csak így lehet bekerülni az egyetemre: itt vannak a pontos részletek
Fontos kérdésre válaszolunk: milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Itt vannak a válaszok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
