Külföldön tanulnátok tovább? Ezeket a határidőket jegyezzétek meg

Meddig kell jelentkezni a külföldi egyetemek képzéseire? Összegyűjtöttük a legnépszerűbb országokban jellemző határidőket.

  • Eduline

Ha külföldön szeretnétek továbbtanulni a 2020/2021-es tanévtől, a következő határidőkkel kell számolnotok:

  • Svédországban a legtöbb egyetemen január 15-ig,
  • Dániában március 15-ig,
  • Németországban pedig július 15-ig lehet jelentkezni a képzésekre.
  • Ausztriában június és szeptember között van a felvételi.
  • Az Egyesült Királyságban az oxfordi és a cambridge-i egyetemre, illetve az orvosi képzésekre ez év október 15-ig, a többi képzésre általában január 15-ig jelentkezhettek. Részletek itt.
  • Írországban általában február 1.,
  • Hollandiában pedig vagy április 1. vagy május 1. a határidő.

Bizonyos tanulmányi programoknál vagy egyes magánegyetemeknél a jelentkezési határidő eltérő lehet, ezért mindenképpen nézzetek utána a konkrét szaknak vagy képzésnek is.

Ahhoz, hogy bekerülhessetek valamelyik külföldi egyetemre, nemzetközi nyelvvizsgát kell tennetek: az angol nyelvű képzésekhez szükséges nyelvvizsgatípusokról itt, a német nyelvterületen elvárt bizonyítványokról pedig itt olvashattok.

Szívesen tanulnátok külföldön? Ezen az oldalon rengeteg ösztöndíj közül választhattok

Külföldön szeretnétek tanulni vagy kutatni, de ehhez némi anyagi támogatásra is szükségetek lenne? Ezen az oldalon olyan ösztöndíjprogramokat találhattok, amelyekre érdemes pályázni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.