Külföldön tanulnátok tovább? Ezeket a határidőket jegyezzétek meg

Meddig kell jelentkezni a külföldi egyetemek képzéseire? Összegyűjtöttük a legnépszerűbb országokban jellemző határidőket.

  • Eduline

Ha külföldön szeretnétek továbbtanulni a 2020/2021-es tanévtől, a következő határidőkkel kell számolnotok:

  • Svédországban a legtöbb egyetemen január 15-ig,
  • Dániában március 15-ig,
  • Németországban pedig július 15-ig lehet jelentkezni a képzésekre.
  • Ausztriában június és szeptember között van a felvételi.
  • Az Egyesült Királyságban az oxfordi és a cambridge-i egyetemre, illetve az orvosi képzésekre ez év október 15-ig, a többi képzésre általában január 15-ig jelentkezhettek. Részletek itt.
  • Írországban általában február 1.,
  • Hollandiában pedig vagy április 1. vagy május 1. a határidő.

Bizonyos tanulmányi programoknál vagy egyes magánegyetemeknél a jelentkezési határidő eltérő lehet, ezért mindenképpen nézzetek utána a konkrét szaknak vagy képzésnek is.

Ahhoz, hogy bekerülhessetek valamelyik külföldi egyetemre, nemzetközi nyelvvizsgát kell tennetek: az angol nyelvű képzésekhez szükséges nyelvvizsgatípusokról itt, a német nyelvterületen elvárt bizonyítványokról pedig itt olvashattok.

Szívesen tanulnátok külföldön? Ezen az oldalon rengeteg ösztöndíj közül választhattok

Külföldön szeretnétek tanulni vagy kutatni, de ehhez némi anyagi támogatásra is szükségetek lenne? Ezen az oldalon olyan ösztöndíjprogramokat találhattok, amelyekre érdemes pályázni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.