Fontos határidő jár le pár nap múlva: így jelentkezhettek az őszi érettségire

Szeptember 5-ig jelentkezhettek az októberi és novemberi érettségi vizsgákra - itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

Ősszel az érettségizők rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgát tehetnek, előrehozott vizsgára most nem lehet jelentkezni.

Az őszi vizsgaidőszakban a kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek érettségiket. Azok, akiknek nincs tanulói jogviszonyuk vagy szakképző évfolyamon tanulnak (függetlenül attól, hogy van-e már érettségi bizonyítványuk), a kormányhivatalokban tudnak jelentkezni a vizsgákra - ehhez a jelentkezési lapot itt találjátok, a kormányhivatalok elérhetőségeit pedig itt nézhetitek meg.

Azok, akik jelenleg középiskolában vagy szakképzési centrumban tanulnak, a kiválasztott vizsgaszervező középiskolában szerezhetik be és adhatják le a jelentkezési lapot - ezek listáját itt találjátok.

Arról, hogy kinek és mennyit kell fizetnie az októberi-novemberi érettségi vizsgákért, itt olvashattok.

Idén az őszi érettségi vizsgaidőszak október 11-től november 22-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 11. és 25. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 7. és 11., a középszintű szóbelik november 18. és 22. között lesznek.

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Itt van a vizsganaptár

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.

A jelentkezés menetéről részletes tájékoztatókat találtok az Oktatási Hivatal honlapján. Azt, hogy mely történelmi atlaszokat használhatjátok az őszi vizsgákon, itt nézhetitek meg.

A 2019-es őszi érettségiről itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.