Itt vannak az idei árak, ennyit kell fizetni az őszi érettségi vizsgákért

Hamarosan itt az idei őszi érettségi jelentkezési határideje. De kiknek és mennyit kell fizetni a vizsgáért? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Az október-novemberi vizsgaidőszak esetén a jelentkezési határidő szeptember 5-e. Az érettségi vizsgára most is jelentkezési lappal  tudtok benevezni, amelyet az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtani.

Kiknek kell fizetni a vizsgáért és mennyit?

Térítésmentes az érettségi vizsga

  • a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig,
  • és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája.

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Itt van a vizsganaptár

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.

Ingyenes továbbá a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni - írja az Oktatási Hivatal.

A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie, ez az összeg 2019-ben 22 000 Ft.

Az emelt szintű érettségi vizsgáért a minimálbér 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie ez az összeg 2019-ben 37 000 Ft.
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.