Fontos dátumok: mikor lehet beiratkozni az egyetemre, főiskolára?

Megvannak az egyetemi, főiskolai beiratkozások részletei. Mutatjuk, hogy mikor kell beiratkozniuk a gólyáknak - ebben a cikkben néhány vidéki egyetem infóit találjátok meg.

  • Eduline

A legnépszerűbb fővárosi egyetemek után most összegyűjtöttük néhány vidéki egyetem beiratkozási időpontjait. Jellemzően a tanév első hetén, a regisztrációs héten szokott a beiratkozás is lenni, ám néhány egyetemen már augusztusban be kell iratkozni. A Debreceni Egyetem egyik karán például augusztus 27-én lesz lehetősége az új hallgatóknak beiratkozni. 

A Szegedi Tudományegyetem sem húzza szeptemberre a beiratkozásokat: 2019. augusztus 26. és 2019. augusztus 31. között minden kar és szak hallgatója hivatalosan is SZTE-s diák lesz - bővebb infókat itt találtok az időpontokon kívül.

A Pécsi Tudományegyetemen szintén augusztus 26-tól, de egészen szeptember 6-áig lehet beiratkozni, a Széchenyi Egyetem pedig csak szeptemberben tart beiratkozásokat: az egyetem legtöbb karán szeptember 8-án tehetitek ezt meg. Kövessétek az egyetem honlapját még több infóért. Ugyanígy tesz a Miskolci Egyetem is, az első héten iratkozhatnak be az új hallgatók, legtöbben szeptember 6-án, de itt megnézhetitek az összesített infókat.

A beiratkozás tehát intézményenként, sőt karonként (és akár szakonként) eltérő időpontokban zajlanak. Így például az említett többek között DE és PTE esetén is külön-külön érdemes felkeresnetek a karok honlapjait, hogy pontos infókat kapjatok. Ez azért is nagyon fontos, mert utólagos beiratkozásra nem lesz lehetőségetek.

Ezeket a dokumentumokat semmiképp ne hagyjátok otthon: egyetemi beiratkozás

Már nyilvánosak az egyetemi, főiskolai beiratkozások időpontjai, helyszínei. Mutatjuk, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket mindenképpen magatokkal kell vinnetek ahhoz, hogy sikeresen be tudjatok iratkozni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.