Rekordott döntött az ELTE, még soha nem volt ennyi elsőéves: itt vannak a felvételi eredmények

Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), mint idén. A legmagasabb ELTE-s ponthatárokat tanári szakokon húzták.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Összesen 10 170 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az egyetemen szeptemberben: több hallgató ülhet be a padokba az Állam- és Jogtudományi Karon, az Informatikai Karon, a Pedagógiai és Pszichológiai Karon és a Társadalomtudományi Karon is. Minden ötödik gólya pedagógusnak készül.

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (2330) érkezik, a BTK-t a Természettudományi Kar (1188) követi, a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1124) lett. A legnépesebb ELTE-s szak a jogászoké (757 fő), őket követik a programtervező informatikusok (673 fő) és a gyógypedagógusok (537 fő).

A magyar jelentkezők számára angol nyelven indított képzéseken is nagyarányú a növekedés: az előző évhez képest csaknem 30%-kal többen, 195-en kezdhetik meg tanulmányaikat angol nyelven. Az egyetem legnépszerűbb angol nyelvű szakja a Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok alapszakja lett, ahol kétszer annyian kezdenek idén, mint 2018-ban (47 fő).

A legmagasabb ELTE-s ponthatárok

Az ELTE hozzáteszi: az állami finanszírozásban részt vevő gólyák átlagpontszáma a pszichológia alapszakon a legmagasabb (466), de kiemelkedően magas többek között a jogász osztatlan (458), a matematika (443) és a fizika (423), vagy éppen az angol nyelven induló alkalmazott közgazdaságtan (455) és a nemzetközi gazdálkodás (445) állami ösztöndíjas alapszakosai esetében is.

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt (475 pont) három tanári szakon húzták meg: ezt azoknak kellett elérnie, akik matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanárának szeretnének tanulni.

Magas az átlagpontszám a gazdasági szakokon

„Az ELTE portfóliójában tavaly megjelent gazdálkodástudományi képzések is népszerűek. Az elmúlt két év eredményei alapján - főként a Gazdálkodástudományi Intézet (GTI) budapesti képzéseinek berobbanásával - az ELTE a hallgatói minőség terén egyértelműen az ország első két gazdasági képzőhelye egyikének számít. A 2019-es februári és szeptemberi felvételiken 700 gazdasági mesterszakos hallgató nyert felvételt, az alapszakokon 2019 szeptemberében közel 650 új hallgató kezdi majd meg tanulmányait. Itt a GTI úgy duplázta meg a tavalyi felvételi számait, hogy az önköltséges hallgatókkal együtt is 410–420 feletti felvételi átlagpontszámokat tartott, amellyel szintén a legjobb gazdasági képzőhelyek élvonalához tartozik” – olvasható a közleményben.

A 2017 óta az ELTE-hez tartozó szombathelyi képzésekre közel 600-an kerültek be, hagyományosan magas volt a bekerülési ponthatár. Szombathelyen megőrizte vezető szerepét a pedagógusképzési terület (a felvettek 34,5%-a), de jelentősen erősödtek a közgazdasági képzések (a felvettek 24,8%-a), és ismét jól teljesített a szombathelyi gépészképzés is.

Hozzáteszik: idén szeptembertől új magyar nyelvű mesterképzésekre (például buddhizmus tanulmányok, rajz- és vizuális kultúra tanárszak) és angol nyelvű alap- és mesterszakokra (óvodapedagógus, anyagtudomány, környezettudomány, angol nyelvoktató) iratkozhatnak be a gólyák.

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.