Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, vannak felvételizők, akik megúszhatják ezt a vizsgát? Hogyan kell kiszámolni a pontokat és milyen tételek vannak az egyes tantárgyakból? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
Egyes képzésekhez egy tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga a 2019-es felvételin, de vannak olyan szakok – például általános orvos, fogorvos, gyógyszerész –, ahol a jelentkezőnek két érettségi vizsgatárgyból is emelt szintű érettségit kell tennie. Ezen a listán megtaláljátok, hogy mely szakokra lehet csak emelt szintű vizsgával felvételizni.
Mit tehetnek azok a felvételizők, akiknek nincs emelt szintű érettségijük, de olyan szakra jelentkeznek, ahol mégis kötelező?
Azok a felvételizők, akik 2005 előtt érettségiztek vagy van már diplomájuk, megúszhatják az emelt szintű érettségit. Akik a felvételi kötelező tárgyából 2005 előtt tettek érettségit, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával kiválthatják az emelt szintű érettségit. Az egyetemek, főiskolák által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanúgy járhat az 50 többletpont, mint az emelt szintű érettségiért, ha a jelentkező vizsgaeredménye legalább 45 százalékos.
A felsőfokú oklevéllel rendelkezőket - ha alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - az oklevelük minősítése alapján is rangsorolhatják őket. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimumpontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani, ezen felül kaphatják még meg az esetleges többletpontjaikat. Arról, hogy ez melyik egyetem melyik szakán lehetséges, itt olvashattok. Az egyetemek, főiskolák menüpontból ki kell választani azt intézményt, kart és képzést, ahova jelentkeznétek, a táblázat utolsó oszlopában találtok egy "Pontsz. fels. okl. IGEN/NEM" rövidítést (vagyis pontszámítás felsőfokú oklevél alapján), amely alapján egyértelműen kideríthetitek, hogy hová lehet ilyen módon is bekerülni.
Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mi történik, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is szerez a felvételiző?
Egy idegen nyelvből csak egy jogcímen lehet többletpontot szerezni, tehát vagy az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért kaphatnak pontot a felvételizők. A felvételin automatikusan azzal számolnak, amelyikkel jobban járhattok. Fontos azonban tudni, hogy az emelt szintű érettségi egyenértékű a nyelvvizsgával. 60 százalék feletti eredmény esetén középfokú (B2), 40-59 százalék között alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgának számít.
Arról pedig, hogy mik a feltételei annak, hogy megszerezzétek az 50 pontot az emelt szintű érettségiért, itt olvashattok.
Hogyan kell kiszámolni a pontokat? Hány százaléktól van meg az ötös?
Fontos, hogy ha egy tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, az érettségizőnek minden vizsgarészből legalább tizenkét százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy legalább kettest kapjon. Ha valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap. Az elégséges eredményhez pedig az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Emelt szintű érettségi | |
60-100% | Jeles (5) |
47-59% | Jó (4) |
33-46% | Közepes (3) |
25-32% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Milyek az idei tételek és témakörök?
Ebben a cikkben összegyűjtöttük az emelt szintű szóbeli vizsgák témaköreit magyarból, matekból, töriből, a szakmai tantárgyakból és a természettudományos tárgyakból is. Itt a teljes lista.
A 2019-es érettségiről szóló folyamatos frissülő cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
