Ezek a legnagyobb pontszámítási buktatók: akár 50 pontot is veszíthettek, ha nem figyeltek

Február 15-ig jelentkezhettek a 2019-es felsőoktatási felvételire és a májusi érettségire is. Viszont mielőtt leadjátok a jelentkezéseteket, ezekről a pontszámítási szabályokról mindenképp tudnotok kell.

  • Eduline

Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért

Ugyanis az emelt szintű érettségiért vizsgánkért csak akkor jár 50 többletpont, ha olyan tantárgyból tesztek emelt vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy, és azon legalább 45 százalékos eredményt értek el.

Mi a fontosabb, a többletpont vagy a százalékos eredmény?

Mint már említettük, az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont. De mikor éri meg beszámíttatni az emelt szintű érettségit?

A tájékoztató egy példát hoz: a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét.

Nyelvvizsga és emelt szintű érettségi?

Lényeges információ az is, hogy ha ugyanabból az idegen nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek, csak az egyikért - méghozzá a több pontot érő emelt érettségiért - kaptok többletpontot. Így nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek bezsebelni.

Két középfokú nyelvvizsga vagy egy felsőfokú?

A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kapnak a felvételizők. Azonan nagyon fontos, hogy maximum 40 többletpontot kaphattok a nyelvvizsgáért a felvételin, így több nyelvvizsga esetén is ennyi jár.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.