Erre is kaphattok pluszpontot a felvételin: tanulmányi versenyek

Hány pontot kaphattok a felvételin a tanulmányi versenyeken elért helyezésért? És pontosan milyen versenyek számítanak az OKTV-n kívül? Összegyűjtöttük ezeket.

  • Eduline

Azt már korábban megírtuk, hogy OKTV-helyezésért hány pontot kaphattok a felvételin, de vajon mi a helyzet más tanulmányi versenyekkel? A TUDOK (Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája) versenyen elért nagydíjas helyezésért például 30 pont, első díjas esetén pedig 20 többletpont jár a felvételin.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen elért legalább harmadik helyezés 20 pontot ér a felvételin, az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért szintén legalább harmadik helyezés pedig 30 pontot jelent. A szakképesítésért felelős miniszter által szervezett Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért pedig szintén 30 többletpontot lehet szerezni a felvételin.

A 2019-es érettségi-felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Felvételi: hány többletpontot kaphattok az OKTV-helyezésért?

Hány többletpontot kaphatnak a 2019-es felvételin azok a jelentkezők, akik helyezést értek el valamelyik tárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagyis az OKTV-n? Itt találjátok a részleteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.