Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hány többletpontot kapnak a 2019-es felsőoktatási felvételin azok a diákok, akik előkelő helyezést érnek el valamilyen sportversenyen? Pontosan milyen versenyekért jár a pluszpont? Itt a válasz.
Mikor jár a többletpont?
A NOB által elismert sportágakban legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredmény után jár többletpont.
Milyen szakokon jár a többletpont?
Ilyen többletpont agrár, államtudományi, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), sporttudomány (kivéve az edző alapszakot), társadalomtudomány, természettudomány képzési területekhez tartozó felsőoktatási szakképzéseken, alapképzési szakokon és osztatlan mesterképzéseken jár.
Milyen jogcímen jár a többletpont?
Milyen szerepet játszik a 2019-es felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztok a jelentkezéskor? Minden fontos infó a jelentkezési sorrendről.Ez a felvételi egyik legfontosabb döntése: ezért lényeges a jó sorrend
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.