2016-os felvételi: megvan, hányan kerülhetnek be a Semmelweis Egyetemre

Elindult a 2016-os felvételi eljárás, megnéztük, hány hallgatót vehet fel a Semmelweis Egyetem a szeptemberben induló képzéseire.

  • Eduline
Túry Gergely

Az egyetemek és főiskolák azokat veszik fel, akik elérik a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és beleférnek a kapacitásba.

A Semmelweis Egyetem a 2016-os felvételi eljárásban nappali képzésre összesen 2091 hallgatót vehet fel, esti és levelező képzésre 1094 főt, távoktatási munkarendben nem indítanak szakokat. A táblázatban szereplő kapacitásszám magában foglalja az alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve az állami ösztöndíjas és önköltséges helyekre felvehető hallgatók létszámát.

Képzési terület

Nappali képzésre felvehető hallgatók száma

Esti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma

orvos- és egészségtudomány

997

967

társadalomtudomány

0

127

Összesen

997

1094

Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön megtaláljátok az ösztöndíjas és az önköltséges képzések kapacitásszámait, a többi képzési szinten összesített számok szerepelnek. A 2016-os felvételiről szóló legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.