Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Valamivel több mint két hetük van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket; a jelentkezők 8.280 képzés közül választhatnak február 15-ig.
| Itt minden fontos információt megtudhatsz a 2011-es felvételiről:Nehéz lesz az idei felvételi: kevesebb diákot vehetnek fel az egyetemek és főiskolákHogyan változik a felvételi pontszámítás 2011-től?Felvételi menetrend: ezeket a határidőket kell fejben tartanodA legjobb magyarországi egyetemek rangsora |
Jelentkezni továbbra is két módon, elektronikus és hagyományos, postai úton lehet. Az e-felvételizőknek nem kötelező dokumentumaikat is elektronikus úton benyújtaniuk, illetve az eljárási díjat is rendezhetik csekken. Fontos tudnivaló, hogy az e-felvételi hitelesítés vagy e-aláírás nélkül érvénytelen. A hitelesítés határideje az e-felvételizők számára február 23.
Akik hagyományos módon jelentkeznek, azok a már boltokban lévő Felsőoktatási felvételi tájékoztató kötetekben találnak jelentkezési lapot, illetve hozzájuthatnak minden régióban az Oktatási Hivatal igazgatóságain (2010. december végéig), Budapesten az Educatio Ügyfélszolgálatán, valamint egyes felsőoktatási intézményekben. A felsőoktatási intézményekben a tavalyihoz képest 841-gyel több képzés indul, az egyetemek, főiskolák 3.256 alapképzést, 85 egységes és osztatlan képzést, 1.455 felsőfokú szakképzést és 3.484 mesterképzést hirdettek meg a jövő szeptemberben induló tanévre. A jelentkezési szabályokban nincs jelentős változás, korlátlan számú kérelmet lehet beadni. A különböző jogcímeken kapható többletpontok mértéke viszont - az emelt szintű érettségi kivételével - csökkent. Középfokú komplex nyelvvizsgáért 28 pont, felsőfokúért 40 pont jár. A nyelvvizsgáért maximum 40 többletpont adható. Csökkent a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetért járó többletpontok száma, a fogyatékosság utáni pontok száma 50-ről 40-re, a gyermekgondozási kedvezmény szintén 50-ről 40 pontra módosul. Ennek célja, hogy minél inkább érje meg emelt szintű érettségit tenni. A minimum 200 pont az alapképzésben, valamint egységes és osztatlan képzésben. Az eljárás díja legfeljebb három jelentkezés esetén 9 ezer forint, ezen felül jelentkezésenként 2 ezer forint. A hátrányos helyzetűek 4500 forint, a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők 9000 forint kedvezményt kapnak a felvételi eljárás alapdíjából. A felsőoktatási intézmények 53.450 hallgatót vehetnek fel jövőre államilag támogatott képzésre, ebből alapképzésre 40.610, egységes, osztatlan képzésre 2.840, felsőfokú szakképzésre 10 ezer diák nyerhet felvételt. Államilag támogatott mesterképzésekre 19.600-an, doktori képzésekre 1.300-an kerülhetnek be. A felsőoktatási felvételi ponthatárokat 2011. július 21-én állapítják meg.MTI
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.