Már csak két heted van: most még eldöntheted, mit írsz a jelentkezési lapra

Valamivel több mint két hetük van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket; a jelentkezők 8.280 képzés közül választhatnak február 15-ig.

  • Eduline
Itt minden fontos információt megtudhatsz a 2011-es felvételiről:

Nehéz lesz az idei felvételi: kevesebb diákot vehetnek fel az egyetemek és főiskolák

Hogyan változik a felvételi pontszámítás 2011-től?

Felvételi menetrend: ezeket a határidőket kell fejben tartanod

A legjobb magyarországi egyetemek rangsora

Jelentkezni továbbra is két módon, elektronikus és hagyományos, postai úton lehet. Az e-felvételizőknek nem kötelező dokumentumaikat is elektronikus úton benyújtaniuk, illetve az eljárási díjat is rendezhetik csekken. Fontos tudnivaló, hogy az e-felvételi hitelesítés vagy e-aláírás nélkül érvénytelen. A hitelesítés határideje az e-felvételizők számára február 23.

 

Akik hagyományos módon jelentkeznek, azok a már boltokban lévő Felsőoktatási felvételi tájékoztató kötetekben találnak jelentkezési lapot, illetve hozzájuthatnak minden régióban az Oktatási Hivatal igazgatóságain (2010. december végéig), Budapesten az Educatio Ügyfélszolgálatán, valamint egyes felsőoktatási intézményekben.

 

A felsőoktatási intézményekben a tavalyihoz képest 841-gyel több képzés indul, az egyetemek, főiskolák 3.256 alapképzést, 85 egységes és osztatlan képzést, 1.455 felsőfokú szakképzést és 3.484 mesterképzést hirdettek meg a jövő szeptemberben induló tanévre.

 

A jelentkezési szabályokban nincs jelentős változás, korlátlan számú kérelmet lehet beadni. A különböző jogcímeken kapható többletpontok mértéke viszont - az emelt szintű érettségi kivételével - csökkent.

 

Középfokú komplex nyelvvizsgáért 28 pont, felsőfokúért 40 pont jár. A nyelvvizsgáért maximum 40 többletpont adható. Csökkent a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetért járó többletpontok száma, a fogyatékosság utáni pontok száma 50-ről 40-re, a gyermekgondozási kedvezmény szintén 50-ről 40 pontra módosul. Ennek célja, hogy minél inkább érje meg emelt szintű érettségit tenni. A minimum 200 pont az alapképzésben, valamint egységes és osztatlan képzésben.

 

Az eljárás díja legfeljebb három jelentkezés esetén 9 ezer forint, ezen felül jelentkezésenként 2 ezer forint. A hátrányos helyzetűek 4500 forint, a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők 9000 forint kedvezményt kapnak a felvételi eljárás alapdíjából.

 

A felsőoktatási intézmények 53.450 hallgatót vehetnek fel jövőre államilag támogatott képzésre, ebből alapképzésre 40.610, egységes, osztatlan képzésre 2.840, felsőfokú szakképzésre 10 ezer diák nyerhet felvételt. Államilag támogatott mesterképzésekre 19.600-an, doktori képzésekre 1.300-an kerülhetnek be. A felsőoktatási felvételi ponthatárokat 2011. július 21-én állapítják meg.

 MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.